Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
A vérkeringési szervek bántalmai - I. Szakasz. A szív bántalmai
A vérkeringést szervek bdntalmai. 44(5 bántalmak következtében igen nagy mérvben tágult. Az elégtelenségnek ez alakját viszonylagos elégtelenségnek (relatíve Insuffizienz) nevezik. A hiányos működés később említendő következményeinek természetesen ily esetekben is ép úgy kell kifejlődniök, mintha a billentyűbántalom lobos eredetű volna. — Némely esetben, a billentyű bántalma különösen a jobb szívé, veleszületett, és szintén lobos eredetű, vagy fejlődési rendellenességen alapszik. Szív-billentyűbántalom minden életkorban észlelhető, s ha a fiatal korban és az élet delén gyakrabban fordul elő, ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy az előidéző okok (heveny, ízületi csúz, terhesség) e korban érvényesülnek leginkább. Miután a függőér billentyűinek megbetegítésében az ütérlob is szerepel, utóbbi pedig az előhaladottabb kor betegsége, a bal literes szájda bántalma a 40-ik életéven túl gyakoribb. Még kérdéses, hogy több szerzőnek azon adata, miszerint nőknél a billentyűbántalmak gyérebben fordúlnak elő, nem a kórházi beteganyag sajátszerűsége által van-e feltételezve ? Kórboncztani tünetek. A belhártya idült lobja rendesen az ú. n. rostos, képlékeny szívbelhártyalob alakjában (e. fibrosa productiva) folyik le. A belhártya fehéres, rostszerű megvastagodást mutat, mely górcsői szerkezetét illetőleg majdnem teljesen egynemű. E rostos szövetben található elzsírosodás és elrne- szesedés folytán a folyamat hasonlít a függőérben előforduló atlieromatosus folyamathoz. A belhártya megvastagodása igen különböző kiterjedésű, majd csupán a billentyűk szélét foglalja el, majd annak nagy részére elterjed, midőn azonban a billentyűk széle rendesen nagyobb mérvben van bántalmazva. -- Bár már e megvastagodás is nagyban akadályozza a billentyűk működését, még nagyobb mérvben történik ez az által, hogy a megvastagodott belhártya zsugorodik és összenövések keletkeznek. A zsugorodás különösen a félhold alakú billentyűkön mutatkozik, melyek terjedelmük felényi nagyságára apadhatnak. A billentyűk többnyire össze is vannak egymással nőve, mi által a függöér szájadékát, csekély nyílásig elzáró rekeszt képezve, szűkítik. Az összenövés és keménvedés következtében azonban mozgékonyságukat is annyira elveszítik, hogy szabad szélükkel a diastole alatt nem érintkeznek és így a diastole alatt visszaáramló vér elől az utat elzárni nem képesek, elégtelenek. A két- és háromcsúcsú billentyűn az összenövés a megvastagodást rendesen felülmúlja, mi által a billentyűk nyílásukkal a gyomrocs felé tekintő tölcsérszerű rekeszszé válnak. Miután az ínhurok is megvastagodnak, egymással és a billentyűkkel összenőnek, s miután megvastagodásuk és rövidülésük egész a szemölcsizmok csúcsáig terjedhet: a tölcsérszerű rekesz alsó nyílása is mind lejebb-lejebb esik és a szájda mind szűkebb, néha alig a kis-ujj hegye számára átjárható lesz. A szemölcsizmokat fedő belhártya, különösen a csúcsokon szintén rostszerűleg van megvastagodva, valamint maguk az izmok is rövidültek és megvastagodtak. A leginkább megvastagodott helyeken szokott az atheromatosus átalakulás helyet foglalni. E részletek átlátszatlan sárga színük által tűnnek ki. Ha a zsíros szétesés a belhártya felszinéig terjedt, rendetlen alakú atherom-fekély
