Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába
198 Általános fertőző bántalmak. kelt izzadás czéljából lehetőleg betakarni. Ugyancsak a beteg táplálkozási viszonyai határoznak a fölött, hogy a Zittmann-főzet használata alatt az étrend szigorúan megszoríttassék-e csupán leves és zsemlére, vagy mérsékeltessék-e oly formán, hogy a beteg naponta levesen kívül még 50—80 gramm húst is kapjon. Mindenesetre megtiltandók : főzelék, tósztanemííek, gyümölcs és minden, mi esetleg puffadást, hasmenést vagy másnemű emésztési zavart volna képes előidézni. Nagymérvben elgyengtílt betegeket természetesen jól kell táplálnunk. A Zittmann-gyógymód alatt, mely 10—30 napra terjeszthető ki, a betegnek legczélszerűbb a szobában maradnia. Szép, meleg és derűit napokon elgven- gűlt, vérszegény betegeknek nehány órai szabad-levegő élvezetet engedhetünk. E főzet használata alatt a betegnek rendesen szokott naponta 2—4 hígabb ürüléke lenni. Csupán, ha ez ürülékek tiilságig szaporodnának, a betegek feltűnően fogynának, szakítandó e gyógymód félbe. — A Zittmann-főzetet mérsékelt alakban higany- és jodgyógymód támogatására is czélszerűen lehet használni. E gyógymódok valamelyikének sikeres használata után lehet kénes fürdőket (Margitsziget, Császárfürdő, Mehádia stb.) sósfürdőket, hidegvízgyógymódot (Balatonfüred), vérszegényeknél vastartalmú fürdőket (Szliács, Bártfa, Tátrafüred, Korond, Homoród, Buziás, Tarcsa stb.) mint utógyógymódot alkalmazni. Csak röviden kell megemlítenünk, miszerint az itt vázolt általános kezelés mellett a tüneti kezelésnek is lehetnek javalatai, főleg az egyes kóros elváltozások helyi beavatkozására nézve. Messze vezetne minden lehetőség felsorolása és a felemlítendők inkább csak példakép szolgáljanak. Erkélyek tisztántartás mellett, esetleg higanytapasznak, összehúzó, edzőszereknek alkalmazását tehetik szükségessé ; ugyanez áll a torokban, orrűrben előforduló fekélyekre nézve is, melyeket a sarjadzás előmozdítása czéljából időn- kint pokolkővel, vagy a mi czélszerűbb, sublimatoldattal (Rp. Sublim, corros. RO. Spir. vin. 300—50*0. D. s. sigil. S. Az orvos kezébe) érinthetünk. Az edzés gyakorisága fölött a sarjadzás minősége, a gyógyhajlam határoz. — Széles füg- gölyök felszívódását, tisztán és szárazon tartás mellett, elősegíthetjük a Zeiss l által módosított LABARAQUE-féle eljárás segélyével, mely abból áll, hogy a füg- gölyöket sóoldattal megnedvesítjük és édes higanyporral behintjük. — Bujakóros szivárványhártyalob, erélyes bujakórellenes gyógykezelés mellett összenövések meggátlása szempontjából, atropin alkalmazását teszi szükségessé. D) VELESZÜLETETT, ÖRÖKLÖTT BUJAKÓR. SYPHILIS CONGENITA S. HEREDITARIA. Kórisme. A bujakór ez alakja alatt azokat az eseteket értjük, midőn bujakóros szülőkről a bántalom az általuk nemzett magzatra átvitetik. A bujakóros fertőzés nyilvánúlhat azonnal, vagy rövid időre a születés után, vagy évek múltán. Utóbbi alakot syphilis hereditaria tarda névvel illetik, lehetőségét azonban
