Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Általános dermatologia - A bőr elváltozásainak kórhatározása. Symptomatologia. Terminologia
56 A bőr ereinek összehúzódása ugyancsak rövid ideig tartó és mérsékeltfokú ingerekre az anaemia, ischaemia előidézője. Az erek embryonalis eredetű pathológiai megszaporodásából (nsevus flammeus), azok szerzett tágulataiból (teleangiektasia), körülírt fölös pigmentképződésből, mely ismét lehet veleszületett (nsevus pigmentosus, lentigo) vagy szerzett (chloasma, ephelis) vagy a normálison alúl maradó, sőt teljesen hiányzó pigmentképződésből (albi- nismus totalis et partialis), pigmenteltolódástól (vitiligo, leukoderma syphiliticum) is foltok keletkeznek. 2. Exsudativ elváltozások. Csalánfolt, urtica (pomphis, plaques ortieés) támad, midőn az erek nemcsak kitágulnak, de azok a vér folyékony elemei részére átjárhatóvá is válnak s így az erek tágulása mellett a szövetek mérsékelt vizenyős átivódása is van jelen. A nagyobbfokú ingerre — mely «nagyság» természetesen relativ, individuális fogalom — az erek megtelnek vérrel, megduzzadnak s a nagy mechanikai nyomás alatt avagy még e tension kívül az edényfalak górcsővel nem is demonstrálható elváltozása alapján, a fehérvérsejtek, a savó egy része kilép a szövetekbe s azoknak — az ur- ticánál különösen a papillaris rétegnek — vizenyős duzzadását okozza. Ahol e vizenyős duzzadás histológice legkifejezettebb, mak- roszkópice ott látszik az a fehér, elevált folt, mely az elváltozásaa jellemző, míg körülötte, ahol exsudatio nincs, csupán a vértől fel- duzzasztott véredények vannak jelen, ezek adják még a lsesio szélének élénkpiros színét. Ha az exsudatio rohamosabb, mint az urticánál, akkor kisebb- nagyobb savógyülem — hólyagocska (vesicula), hólyag (bulla) — keletkezik. A hólyagok makroszkópiai képe aszerint alakul, hogy az inger — mely lehet külső és belső — a vérerek mily nagy területére terjed ki s a savógyülem a bőrnek mely rétegében foglal helyet. A mély rétegekben székelő savógyülem a fölötte levő rétegeket elemeli, a hólyag fedele vastag s a határa elmosódott. Minél felsőbb rétegben ül a savógyülem a hólyag makroszkópiai képe annál körül- írtabb, fedele annál vékonyabb, sőt ha ez utóbbit csupán a szaruréteg alkotja, akkor a hólyag egyenesen «letörülhető». 3. Bőrvérzések, dermorrhagiák. Az erek falán keresztül «per dia- predesim» juthatnak át a vörös vérsejtek s ilyenkor a hevenyés reaktiv tünetek helyén azoknak elmúlása után festékfoltok maradnak. Vérerek keletkezhetnek az erek tágulásával kapcsolatban, avagy azoknak minden tágulása nélkül is külső és belső- ingerek hatása alatt. Ha a vérzés a bőrön köles-lencsényi kerek alakban látszik, akkor petechia-nak, ha vonalalakú, akkor vibex-nek, ha szabálytalan alakú ecchymosis-nak, ha nagyobb terjedelmű akkor sugillatio-nak nevezzük. 4. Göbök, papulák. A bőrszemölcsök megnagyobbodása, amit vagy vérbőséggel járó savós exsudatio, vagy a szemölcsös rétegnek sejtes elemek révén létrejött megnagyobbodása okoz, makroszkópice a boron mint mákszem-lencsényi félgömbalakú, vörösszínű kiemelkedések mutatkoznak, melyek többnyire a bőr feszülési barázdái között foglalnak helyet. Ha az exsudativ folyamat kisfokú, azaz a sejteknek csupán megduzzadását hozza létre kifejezett ürképződés nélkül, akkor göb (bibircs), papulá-nak nevezzük. Ha ugyanaz a folyamat nemcsak a szemölcsökre terjed ki, hanem a mélyebb rétegekre is,
