Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - Álképletek
cysta és epithelialis jellegű, a verejtékmirigvvezetékek hámsejtjeivel egyező alakú sejthalmazok láthatók kerek fészkek vagy vonalas alakulatokba elrendeződve. Egyes ily hámképleteknek alakja a vezetékek alakjával tökéletesen egyezik, leszámítva azt, hogy lumen-juk hiányzik, sőt azok egy részének a verejtékmiriggyel való közvetlen összeköttetése is megállapítást nyert. A cysták fala helyenkint 2—4 hámsejtsorból is áll s tartalmuk lehámlott és colloid elfajulást mutató hámsejtekből, törmelékből és colloidszerű homogen anyagból áll. A hámsejteknek egy része glykogent is tartalmaz. Az elváltozás természetét illetően az a régi, Kaposi-féle álláspont, hogy a nyirokerek bántalma forogna szóban, teljesen túlhaladott. Darier, Jaquet, Török, Philippson vizsgálatai ugyan az elváltozás epitheltermészetét megállapították, de még akkor is vitás maradt, vájjon a hámsejthalmazok az ébrényi életből visszamaradt, lefűződött sejtcsoportokból, durványos verejtékmirigyekből származnak-e, ami az elváltozás eredeti nsevus-os természete mellett bizonyítana. Végre Krompecher vizsgálatai bizonyították be az elváltozásnak epithelialis eredetét s a basalsejtes rákokhoz való vonatkozását. Gyógyítása : kimetszés vagy galvanokautherezésben áll. Az epithelioma adenoides cysticum Brooke1 (1892) gombostűfej- borsónyi a normális bőr színével egyező, lelapult, csillámló, merev összeállású csomó, mely leginkább az orr tövén, a nasolabialis redőben s a szomszédos arcfélen, olykor a homlokon, az állón, a szemhéjon vagy a hajas fejbőrön támad rendesen többedmagával elszórtan vagy szorosan egymás mellé csoportosulva. Az elváltozást többnyire a pubertás idején észlelték, midőn tudvalévőén a bőr faggyúmirigyei fiziológiai okokból is fokozott tevékenységet fejtenek ki. Kifejlődése lassú, vontatott s a képlet bizonyos nagyságot elérve, tovább nem növekedik. Spontán visszafejlődést nem észleltek, viszont Jarisch egy olyan esetet említ, ahol a csomók rákos fekélyekké (ulcus rodens) alakultak át. Szöveti képében (Brooke, Unna, Balzer és Ménétrier, Fordyce, Basch, Járt sch stb.) az irha többé-kevésbé sűrűén epithelsávokat, hámfészkeket mutat, melyeknek elrendeződése nem egyszer faggyúmirigykarélyokra emlékeztet, anélkül, hogy a belső sejtek rétege a normális faggyúképződésre jellemző szerkezeti elváltozásokat mutatná. Azonkívül számtalan, az epithelsávok között s a folliculusok falában képződött cvsta van jelen, melyeknek űrét concentriku- san rétegezett nem egyszer szőrszálat is tartalmazó hámsejtek, illetve colloid- anyag tölti ki. Az elváltozás kétségen kívül az epithelből és faggyúmirigy- részletekből (pehelyszőrtüszőből Jarisch) indul ki és pedig a basalis sejteknek atypusos burjánzása révén (Krompecher). Gyógyítása : kimetszés. A basalioma (endothelioma) multiplex capillitii Spiegler rendkívül ritka elváltozás, mely a fejbőrön számos {Spiegler egyik esetében 40!) a paradicsomra emlékeztető bab-narancs kiterjedésű, félgömbalakú, merev, rugalmas daganatot alkot. Az elváltozás amennyiben excessiv számban jelentkezik, az egész fejbőrt parókaszerűen beboríthatja. Növekedése igen lassú, évtizedekre kiterjedő, anélkül, hogy áttételeket, mirigyaffectiókat vagy az eléktelenítesen kívül egyeb subjektiv kellemetlenséget okozna. Szöveti képe után Spiegler még az erek, tehát az endothelium féktelen burjánzását hitte az elváltozás lényegének, míg Lubarsch a tumornak epithelialis eredetére utalt. Krompecher basalsejtes epitheliomái közé sorozza. Gyógyítása Spiegler egyik esetében a tumorok sebészi eltávolítása mellett Thiersch-féle bőrátültetéssel sikerült. 1 1 Syn. : trichoepithelioma papillosum multiplex Jarisch, acanthoma aden. cyst. Unna, basalioma aden. cyst. Krompecher.
