Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - Ismeretlen oki tényezőktől előidézett, részben fajlagos természegű gyulladások
392 Nem épen ritka (5—10 °/q) a psoriasis bőrelváltozásainak bizonyos rheumatoid neuralgiás fájdalmakkal, sőt az Ízületek kifejezett duzzadásával és torzulásával való szövődése, mely jelenségeknek a psoriasis-szal való aetiologiai vonatkozására elsőizben Poór Imre hívta volt fel a figyelmet (1878), mely felfogását később Besnier, s a francia iskola is a német és osztrák szerzők (Hebra iskola) — kik a szóban- forgó jelen ségek társulását puszta esetlegességnek minősítették — ellenmondásával szemben magáévá s ma már vitathatatlanná tette. A kórkép gyakran csupán izületi és izom, valamint nem jellemző subakut rheumatismusban (psoriasis dolorosa), más alkalommal az ízületek progressiv, a csontok és fibrosus képletek elváltozásával (psoriasis arthropathica Poór I.)1 járó jelenségekben is nyilvánul. Az elváltozások többnyire csupán egy vagy kevésszámú (ujj, térd stb.) ízületre szorítkoznak, noha olyan esetek is ismeretesek, midőn valamely végtag vagy a gerincoszlop valamennyi Ízületén is megállapítható volt a psoriasisnak e súlyos szövődménye, mely ankylosisok, contracturák, deformatiók alakjában állandósulhat is. Természetesen a kauzális összefüggést nem kell úgy elképzelnünk, hogy az arthropathia épen a bőrbántalom következménye volna, hanem akként, hogy az az ismeretlen tényező, mely a psoriasis-t kiváltja vagy az arra való dispo- sittió megteremti, egyszersmind feltétele az arthropathianak is. A belső szerveknek psoriasisszal kapcsolatos elváltozásai nem ismeretesek, csupán Poór I. hangsúlyozza a lép megnagyobbodásának és a gastricismusnak feltűnő gyakoriságát. A nyálhártyák psoriasisá- nak1 2 létezését a szerzők túlnyomó része kétségbevonja, s az elvétve az irodalomban ismeretes ily eseteket téves kórhatározásnak avagy más betegség (lues) symbiosis-ának hajlandó tulajdonítani. A psoriasis universalis v. agria a betegségnek súlyos nyilvánu- lása, A bőr az egész testfelületen, vagy annak túlnyomó részén vörös, eleinte infiltrált, feszes, későbben lazább. A pikkelyképződés a lokalizált gócokétól eltérő, amennyiben az általános typusnál a pikkelyek nem annyira szárazak, hanem inkább imbibáltak, s nem mint amazoknál észleljük szélükön, hanem inkább középrészükön tapadnak jobban, ámbár könnyen leválaszthatók. A bőr abnormis feszülése az arc elkerülhetetlen izommozgásai következtében fájdalmas és sokszor mély berepedésekre szolgáltathat okot s ugyanezt észlelhetjük az Ízületek fölött. A szemhéj ektropium alakjában ugyanazon okból kifordulhat. Secundser pyogen fertőzések komplikálhatják e berepedéseket. Ezek a szövődmények a beteget absolut nyugalomra kényszerítik, mivel már az ágyban való megmozdulás is élénk fájdalmat okozhat. A hajzat diffus kihullása ritkulás alakjában velejár rendesen e kórképpel. Az általános psoriasis keletkezhetik roham alakjában egyszerre vagy rövid idő alatt fejlődvén ki az elváltozások, többnyire hőemelkedések (Poór I.) kíséretében (psoriasis acuta v. rubra Devergie, psoriasis irritabilis Besnier), de keletkezhetik idősültebben is, localizált vagy szétszórt előzőén fennálló gócok fokozatos terjedése, szaporodása, egymással való összefolyása révén. A psoriasis lsesiói a testfelületnek ugyan bármely részén kifej1 Syn.: arthritis deformans psoriatica. 2 Azt, amit a régi szerzők psoriasis baccahsn&k. neveztek, ma mint leuko- keratosist vagy leakoplakiat a syphilises bántalmak közé sorozzuk.
