Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)

Általános dermatologia - A bőr szöveti szerkezete

A BŐR SZÖVETI SZERKEZETE.

Az emberi bőr egész felülete középtermetű egyénnél átlagosan 15—2*0 m2, súlya újszülöttnél a test egész súlyának 19*73 %-a, felnőttnél 17*77 °/0 (Vierordt).

Felszíne felületes szemlélésnél ugyan simának látszik, valójában azonban egyenetlen, finom .ráncokkal és barázdákkal keresztül-kasul szeldelt. Állandó és szembeötlő ráncosodások (frenulum prseputii et clitoridis, szeméremajkak stb.) mellett átmeneti összehúzódási ráncok is támadnak külömböző izomműködéseknél (pl. a homlok ráncolásánál, kedélyhangulatok, mint sírás, nevetés befolyása alatt, egyes ízületek behajtásánál stb.). Állandó barázdák foglalnak helyet ott, ahol a bőr különböző irányú kötőszöveti nyalábjai keresztezik egymást (hónalj, lágyék) s ahol a bőr külömböző irányú működésnek (hajlítás, feszítés) van kitéve (funkciós barázdák Loewy). Minél rög- zítettebb a bőr az alatta elterülő szövetre, annál kisebb számúak, de egyúttal annál mélyebbek is a barázdák (tenyér, talp). Felületes, subtilisan finom, rajzolatszerű vonalas bemélyedések a bőrfelület valamennyi részletén, az ú. n. feszülési barázdák, melyek megszámlálhatatlan, apró, sokszögű síkra tagolják azt. E reliefszerű rajzolatok különösen sajátos alakzatokat mutatnak a tenyéren s a talpon, főképen az ujjak körömpercének hajlító oldalán, legtisztábban a hüvelykujjon hosszúkás centrum körül koncentrikus gyűrűk alakjában. E barázdák lefutása egyénenkint más és más s ez egyéni sajátosságát mint «ujjlenyomatot», rendőri célokra a személyazonosság megállapítására általánosan használják is (daktyloskopia). E barázdák állandóak s a bőrszemölcsök egyéni eloszlásától feltételezettek.

Az emberi bőr két főrétegből tevődik össze, ú. m. az ébrényi életben a külső csiralevélből kifejlődő s a test legkülsőbb bürkát alkotó hámrétegből és az alatta elterülő s a középső csiralevélből származó kötőszöveti rétegből. E rétegeket kiegészítik a bőr járulékos képletei, t. i. a szőrszál, a köröm- és a bőrmirigyek, valamint az ér-, nyirok- és idegrendszer végső elágazódásai.

I. A hámréteg (epithel, epidermis) a sejtelemek átalakulása, alakja és szerkezete szerint alulról felfelé a következő rétegekre oszlik: 1. a csiraréteg (stratum germinativum v. basale), 2. a tüskéssejt réteg (stratum spinosum), 3. a szemcsés réteg (stratum granulo- sum), 4. a világos réteg (stratum lucidum), mely azonban nem mindenütt van jelen, 5. a szaruréteg (stratum corheum). — A csira-, tüskéssejt- és szemcsés réteget együttesen Malpighi-rétegnek (stratum v. rete Malpighii) is nevezzük s az anatómusok egy része a csira- és a tüskéssejt réteget együttesen is illetik a stratum germinativum elnevezéssel.