Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
A dermatologia történetének vázlata
34 Működése 1872-ben indul meg s alig 19 évre terjedhetett 1891-ben bekövetkezett elhalálozása miatt. 1874-től haláláig a kolozsvári egyetemen a derma- tologia nyilv. r. tanára volt. A 70-es évek bécsi dermatologiai iskolája áramlatában élvén, annak nagytehetségű és nagykészültségű képviselője volt hazánkban. Legnevezetesebb dolgozatai az anatómia jegyében állnak. Az anatómia által positiv demonstrálható határokig megy az egyes bőrbetegségek értelmezése terén, de e határokat dolgozataiban nem lépi át. Már több ízben jeleztük, hogy kiderült, hogy az anatómiai gondolkozás, bármily dús volt is termése a betegségek okozta lsesiók morphologiájának és histogenesisének megismertetése körül, aetiologiai szempontból meddő maradt s e hiányt a különböző korok egymást felváltó gondolkozásai a maguk eszmemenete szerinti hypothesisekkel (humoralis, kraseologiai, neuropatliologiai stb. töltötték ki, remélve, hogy a tudomány fejlődésével felállított hypothesisük szabatosan is bizonyítható lesz. Geber dolgozataiban nem szerepelnek ily feltevések, hanem elérve azt a határt, melyet az anatómia szabott, ha űrt talált, meghagyta azt továbbra is űrnek, töltessék ki az akkor, mikor az nem hypothesisek, haiíem kétségtelen tényekkel lesz igazolható. Hébra 1870-ben adta a rhinoscleromának mesteri leírását s az elsők egyike volt Géber Ede, midőn 1872-ben tüzetesen megfigyelt eseteivel járult a betegség ismeretéhez.* A megbetegedést akkor többen a carcinomával, mások a syphilissel hitték oki összefüggésbe hozhatni s Géber dolgozatában ezek nézetét megcáfolja, s ha a rhinoscleromának a bőr ekzemájával analógiába való hozását, Géber ezirányú nézetét, nem is igazolta az azóta lefolyt idő, kétségtelen, hogy dolgozatával a kóralak oly kialakulásához, amilyennek ma azt ismerjük, jelentékenyen hozzájárult. Ugyancsak 1872-ben1 O. Simon-al, a későbbi boroszlói tanárral közösen írott dolgozatában a xanthoma és előzőén más elnevezések alatt leírt megbetegedésekkel foglalkozik s a xanthoma pathologiai fogalmát tisztázza. 1876-ban1 a lupus erythematodes anatómiájával foglalkozik s az addig elterjedt azon téves nézet ellenében, hogy e megbetegedés kiindulópontja a faggyúmirigyekben volna keresendő, histologiai érvekkel véglegesen bebizonyítja, hogy a primser elváltozást az erek szenvedik át s egyéb környező szövetekre csak másodlagosan terjed át a megbetegedés. Kaposi 1870-ben Hebra-yal együttesen írt korszakalkotó dermatologiai tankönyvében «xeroderma» elnevezéssel nagyjában vázol egy előbb ismeretlen bőrmegbetegedést, melynél a sajátos pigmentképződés mellett a fősúlyt a bőr felszínének pergamentszerű szárazságára fekteti. Ekkor azonban még nem említi e megbetegedésnek a carcinosisba átmeneteiét. 1874-ben Géber «egy sajátságos mevus aíak»-ról ír.2 E nsevus-alakot dolgozatában áttanulmányozva, a xeroderma pigmentosum egyik legelső esetének kell tartanunk, ámbár Géber azt még az 1870-es conceptio-jú Kaposi-féle xerodermával nem azonosítja s azt nem is említi. A lencsényi kiterjedésben a korai gyermekkorban jelentkezett pigmentfoltok és apró tumorok histologiai képénél már feltűnik neki. hogy «egy ily látszólag egyszerű kórfolyamatban rosszindulatú képletek észlelhetők». Tehát Géber már Kaposinak a xeroderma kórképét mesterien megállapító 1883-iki közleményét megelőzően esetei kapcsán, noha azt naevusnak tartotta, szabatos leírását adta e megbetegedésnek s annak a carcinosisba való átmeneteiét jelezte. 1882-ben kiterjedt vizsgálatok alapján3 foglalkozik a molluscum contagiosum- mai (epithelioma molluscum Virchow). A megbetegedés lényegét a sejtek sajátos hyalin degeneratiójában találja s tagadja a betegségnek fertő- zéses módon való létrejöttét, azt a bőr dispositiójával s ezenfelül lokális izgalmaknak tulajdonítja. A betegség anatómiájának ismerete ma is a Géber vizsgálatai által nyújtott alapokon nyugszik. E dolgozatain kívül Géber az impetigo contagiosa, impetigo herpetiformis-szal s más bőrelváltozásokkal is behatóan foglalkozott, amellett a Ziemssen-féle gyűjtőmunka dermatologiai részében több értékes tanulmány szerzője volt. Ügy Poór Imre, mint Schwimmer a syphilidologia terén is munkásságot fejtettek ki. Az első kezdettől (1858) fogva a Bassereau-íéle dualista tan ingat*■ Archiv f. Dermat. u. Syphilis 1872 és 1875. 2 Über eine seltene Form von naevus der Autoren. Vierteljahrschrift f. Dermat. 1874. . s Vierteljahrschr. für Dermat. 1882. es M. Orvosok es TermészeD izs- gálók szombathelyi vándorgyűlése. I
