Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - A méhenkívüli életben szerzett ártalmak következtében kifejlődő bőrbántalmak - Komplex oki tényezőktől előidézett gyulladások - Az ekzemás bőrgyulladások
ISO A gyógyításnál tehát szigorúan szem előtt kell tartanunk 1. a bőrelváltozásnak a beavatkozás időpontjában való állapotát, 2. a bőr egyéni érzékenységét, 3. a szervezet állapotát, azaz mennyiben kereshető az ekzamatogen inger a szervezet valamely általános bántal- mában (diabetes, arthritis, status thymico-limphaticus, malaria, az emésztés és a felszívódás zavarai stb.), sajátos túlérzékenységében (dispositio), avagy csupán valamely túlintensiv külső inger váltotta-e ki azt, mint a bőr reaktiv jelenségét az ártalom hatása helyén és 4. az .eredeti kóros folyamathoz esetleg csatlakozó másodlagos elváltozásokat. Hevenyés ekzemánál, midőn az elváltozás élénk gyulladásos, (stadium erythematosum), máskor az Orbánéra emlékeztető vizenyős be- szűrődéssel nyilvánul vagy sűrűn csoportosult papulo-vesiculás elemekből tevődik össze, illetve a hólyagok megnyílása után bővérű nedvező felületet alkot (stádium madidans), mindenkor az legyen első szabályunk■, hogy minden külső, izgatóan hatható ingert távoltartsunk az elváltozástól. Ilyenkor még az indifferens vagy egyenesen hűtő kenőcsök alkalmazása is — mivel maga a kenőcsanyag is bizonyos fokig imper- meabilis a nedvek számára — izgató s legajánlatosabb vizes hűtő borogatásokkal bevezetnünk a kezelést. E borogatások Burow-oldat (1:10), liquor aluminii acetici (5 —10°/0), alsói (aluminium aceticotartaricum 1—2°/0), resorcin (1—2 °/0), bórsav (2—3%), ichthyol (1—2°/0), thiol (5 —10 °/0) hozzátételével használatosak és kitünően beváltak. Más esetekben gyorsabban célt érünk, ha felhasználjuk az alkoholnak a bőr felszínéről való gyors elpárolgási tulajdonságát s evvel párosuló hütő, viszketésellenes, szárító hatását s alkoholban oldott szereket (1 °/oSalicylsav némi glycerinnel) adunk (bemártott gyapottal érinteni, de nem dörzsölni !) Az izgalmi jelenségek némi mérséklődése, midőn az elváltozás felszíne bővérű, fényes, mérsékelten duzzadt, helyenkint a hólyagocskák fedelének beszáradt foszlányaival, máshol mérsékelten nedvező, a hintőporok alkalmazását indokolja. Ezeknek hatása egyfelől hűtő, másfelől fizikai: a váladékot felszívja s avval finom védőréteget alkot a megtámadott bőrrészleten. Ezért meglehetősen közömbös e hintőporok összetétele. A fő, hogy ne legyen benne a bőrt izgató anyag s ne álljon a bőrt irritáló durva szemcsékből. Néhány napi hintőporos kezelés után rendesen alábbhagynak a hevenyés tünetek s csupán itt-ott pörkös vagy hámlást mutató kipirult felület van előttünk. Ilyenkor prompt hatást fejt ki a cinkolaj (Rp. Zinci oxyd 60,0, Ölei lini 40,0) vagy az indifferens rázó keverékek (1. 110. 1.), föléjük bőven alkalmazott hintőporral. Tanácsos az ekkép képződött gyógyszeres réteg eltávolítását a természetes hámlásra bízni, mivel még az olajos gyapottal való legóvatosabb eltávolításba velejáró mechanikai dörzsöléssel könnyen kiválthatja a gyulladás reci- diváját. Csakhamar áttérhetünk a porosus pasztákra (1. 111. 1.) elsősorban a tiszta cinkpasztára, melyhez, amennyiben recidiva nem mutatkozik, rövid idő múlva a kátrány legenyhébben ható kisebb dosisait Rendelés: Rp. Zinci oxydati Talci veneti v. Amyli Ea 20,0 M. D. S. Rp. Tannoform 1,0 Amyli ad 20,0 M. D. S.
