Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)

Részletes dermatologia - A méhenkívüli életben szerzett ártalmak következtében kifejlődő bőrbántalmak - Komplex oki tényezőktől előidézett gyulladások - Az ekzemás bőrgyulladások

190 (pl - 5 0 Q tumenolcinkpaszta) kevertetjük. Ha az enyhébb kátrány­kenőcsök nem izgatnak, fokozatosan emelhetjük a dosist, azonban a hevenyés esetekben, hol a kátránykészítmények mély hatására szük­ségünk nincs, nem emelkedünk a concentratiónak ama fokára, mint­áz idősült ekzemánál. Rendelések: Rp. Ölei rusci s. ol. lithanthracis s. ol. cadini 2,5—5,0 Ölei olivar. 50,0 M. D. S. Rp. Liquor carbon deterg. 5,0—10,0 Zinci oxyd. Amyli ää 20,0 Glycerini 30,0 Aqufe d. ad 100,0 M. D. S. (Jadassohn,) Kiterjedt bőrrészt borító szár az felületű ekzemáknál kiváló szol­gálatot tesz az Unna-féle cinkenyv (1. 116.1.), melyhez alkalmilag kát­rányt is kevertethetünk. Alkalmas egyúttal a szervezet hővesztesé­gének mérséklésére is (fontos a gyermekkori ekzemáknál !). Amennyiben az elváltozást pörkök borítanák, tanácsos azokat a gyógyszeres kezelés előtt leáztatni (olaj, kamillathea). Intertrigonál, mely csecsemőknél, felnőtteknél különösen a cukor­betegeknél feltűnően makacs szokott lenni, igen sokszor a bismuthum subgállicum-talcum (1 : 10) hintőpor vagy a vioform ad jó eredményt. A hevenyés folyamatoknál a dörzsöléssel járó mosakodást s a prolongáltabb fürdőket lehetőleg kerültessük s különösen a szappan használatától óvjuk a megbetegedett testrészt, de még az ép vagy már gyógyult, de feltehetően túlérzékeny bőrrészekre is legfeljebb a kevésbé irritáló túlzsirosított szappanokat (1. 114. 1.) engedhetjük meg. Idősült ekzemánál is a helyi kezelés irányát az elváltozás minősége szabja meg. Minthogy az elváltozás sohasem oly felületes, mint a he­venyés változatoknál s gyógyítószereinkkel szemben sem tanúsít oly exquisit érzékenységet, beavatkozásunk is erélyesebb lesz. Eljárásain­kat aszerint fogjuk megszabni, amint a hypersemia, a beszűrődés vagy a szarutúltengés (ekzema tyloticumnál) s vele a viszketés szubjektív érzése-e a kórkép jellegét megállapító jelenség. A hypersemiát s a viszketést kitünően csillapító egyik ily sze­rünk a lenigallol (10—20% cinkpasztában s felületén cinkporral be­hintve). Váladékokkal érintkezésbe jutva, a lenigallolból progallussav hasad le, ami az alkalmazás helyét megfeketíti. Régóta bevált, nél­külözhetetlen, szinte klasszikusnak nevezhető gyógyítószere az idősült ekzemának a kátrány, illetve a kátrány salicylsavval együttesen alkal­mazva. A kátrány tudvalévőén legkiválóbb hypersemiacsökkentő- és viszketést csillapító szereink közé tartozik. A különböző kátrányanyagok (oleum cadini, — rusci, — /ágú, — lithanthracis, pix liquida mineralis, pittylen, eucadol, liquor carb. detergens, cadogel) 5—10—20—30 %-os kenő­csökben vagy cinkpasztában s amennyiben a szaruanyag túltengése volna jelen salicylsavval (5 —10—20%), puhító, maceráló sapo kalinus- szal (15—20%) kombinált kezelését gyors hatás követi. Körülírtabb Rp. Liquor carbon, deter­gens 2,5—5,0 Amyli ää 10,0 Vaselin 20,0 M. D. S. Rp. Pittylen 2,5—5,0 Ung. zinci oxyd. ad 50,0 M. D. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom