Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - A méhenkívüli életben szerzett ártalmak következtében kifejlődő bőrbántalmak - Komplex oki tényezőktől előidézett gyulladások - Az ekzemás bőrgyulladások
179 ac. salicyl.-amylum, vagy cinktalcum hintőpor) alkalmazhatunk. Vidal a chloralhydratba áztatott vattával való érintést, mások a menthol- chloroformos spiritusnál vagy a thiolos oldattal való ecsetelést dicsérik. Rp. Chlorali hvdrati 3,0 Aquae laurocerasi 50,0 Aquae dest. ad 200,0 M. D. S. Külsőleg. Rp. Menthol 10.0 Chloroform Aether suit. Spirit, camph. ää 30,0 MDS. Külsőleg. Rp. Thioli liquidi 5,0—20,0 Aquae d. ad 50,0 M. D. S. Külsőleg. Linser egészséges egyén vérsavójának a betegbe való fecskende- zését (subcután v. intravénásán) ajánlotta, mely körülményes és nehezebben kivihető eljárást a Ringer—Freund-iéle mesterséges oldat (Rp. Natrii chlorat. 7,5, Kalii chlorat 0,1, Calcii chlorat 0,2, Aquae dest. ad 1000,0) helyettesíti. Ebből kb. 2003 előzetes sterilezés után fecskendeztetik be hypodermoklysisként. Magunk a phys. konyhasó- oldat (1. 134. 1.), valamint némely esetben a chinin gyűjtőeres alkalmazásától láttunk gyors kedvező eredményt. Rp. Chinini hydroohlor 1.0 Natrii ehlorati puriss. 1,70 Aquae dest. 100,0 M. filtra ! D. S. Az oldatot röviddel az alkalmazás előtt kell elkészíteni frissen destillált vízzel s kb. a test hőfokára kell melegíteni. Első infusiö kb. 0,5 gr. chininnel történjék (esetleges intolerantia miatt !) A.z ekzemás börgyulladások. Az ekzemás börgyulladások elnevezése alatt az elváltozásoknak két csoportját, ú. m. a voltaképpeni ekzemát és a bőrnek excessiv külső ingerekre bekövetkezett égjük sajátos megjelenésű gyulladásos reactióját a dermatitis arteficialist foglaljuk össze. E két csoport com- ponensei egyeznek egymással anatómiai viszonyaikban, a lokális bőr- affectio fejlődési menetében (pathogenesis), külső megjelenésükben, viszont azonban megkülönbözteti egymástól setiologiájuknak ellentétes volta (az ekzema a bőrnek endogen tényezők okozta túlérzékenységén, dispositióján, az artefakt bőrgyulladás exogen, de excessiv ingerek hatásán alapul !), továbbá támadásuknak, terjeszkedésüknek, lefolyásuknak, valamint a therapiai befolyásolásuknak többé-kevésbé eltérő módja. Megjegyezzük azonban, hogy ez az setiologiai és azonkívül didaktikai látószögből két külön csoportra való elkülönítés a gyakorlatban nem mindég vihető keresztül ily mereven, mert a két csoport kórképe vajmi gyakran összefolyik. Az excessiv külső ingertől provokált dermatitis arteficialis az ekzemára disponált egyéneknél átalakulhat excessivinger újabb hatása nélkül is ismétlődéstől jellemzett ekzema betegségfolyamatává, s olykor már a csupán egyszer kiállott artefakt bőrgyulladás is megteremtheti ideiglenesen vagy tartósan azt a dispositiót, mely a bőr túlérzékeny voltában s az ekzema képében lefolyó sajátos reactiójában nyilvánul (anaphylaxia). 12*
