Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - A méhenkívüli életben szerzett ártalmak következtében kifejlődő bőrbántalmak - Komplex oki tényezőktől előidézett gyulladások - A bőr szétterjedő gyulladásos vérbőségei (Erythrodermak)
168 mint külön körfolyamat ma nem szerepel a dermatologiában. Valószínűleg valami intoxicatio (romlott étel) idézte elő. Némely szerző szerint pellagra eseteket értettek ez elnevezés alatt. Gyógyításra az intoxicatiós erythemák rendszerint nem szorulnak. Az ártalom elmaradására gyorsan javulnak, hamarosan eltűnnek. Viszont olykor nagy, az általános sepsisre emlékeztető hőemelkedésük, szakonkint való ismétlődésük aggodalomra adhat okot. Ily esetekben mi a fiziológiai konyhasós víznek gyűjtőeres infusiójától (1. 134. 1.) több ízben láttunk kitűnő hatást. Purgantiák mint a belekben felgyülemlett putridanyagok eltávolítói s mint az anyagcsereforgalom gyorsítói ugyancsak előnyösen hathatnak. A bőr szétterjedő gyulladásos vérbőségei. Az erythro der mák. Erythrodermák alatt a bőrfelület túlnyomó részére vagy egészére szétterjedő huzamosb ideig, heteken, hónapokon, sőt éveken át is elhúzódó, vérbőségtől feltételezett élénkvörös színeződéssel és a sohasem hiányzó hámlással jellemzett bőrgyulladásokat értjük. Az erythrodermák egyik csoportja, mint más betegségek (psoriasis, pityriasis rubra pilaris Devergie, leukaemia, mykosis fungoi- des, stb.) előfutárai vagy kisérői jelennek meg, időben nem egyszer messze megelőzve az illető betegség jellemző nyilvánulásait. Máskor egy egészen más jellegű prseexistáló kórképpel (ekzema) jelentkező bántalomból fejlődnek ki. Mindezekben az esetekben — melyeket secundaer eryth rod er má kn a k nevezünk — azonban az erythroderma valamely más betegségnek csatlakozó, illetve kiegészítő jelensége s .nem tekinthető önálló betegségfolyamatnak, amiért is megfelelőbbnek tartjuk, hogy azokat az illető betegség keretében tárgyaljuk. Az ugyancsak a bőr diffus vérbőségét és hámlást előidéző vörheny teljesen elütő pathológiai jelentőségénél és természeténél fogva hasonlóképen külön méltatást igényel. Az erythrodermáknak egy másik csoportja önállónak tekinthető kórfolyamatnak bizonyul, amennyiben jellemző nyilvánulását — tehát a bőr diffus vérbőségét és a hámlást — a betegség egész folyamata alatt megtartja, - eltérő morphologiai elváltozásokat nem termel, olyannal nem szövődik s ezt a csoportot, mint tiszta primaer vagy primitiv er ythr oder mákat az előbbi csoporttól elkülönítve tárgyaljuk. Az erythrodermák az elváltozások mérvének, időtartamának, a végzetes, súlyos vagy egyenesen enyhe lefolyásnak szinte végtelen fokozatait mutatják. Amint a lsesio rövid (rohamszerű kitörésben vagy szakonkint) vagy hosszabb idő (napok, hetek) alatt terjed szét a testfelületen, s amint a mindig igen bő hámlás korpaszerű, pikkelyes vagy a kiszáradt collodiumhoz leválásához hasonló foszlányokban, illetve nagyobb lemezekben történik, amint a bántalommal az általános közérzet befolyásolása, prodromalis vagy kisérő kisebb-nagyobb fokú hőemelkedés jár, vagy amint jóindulatúnak, azaz gyógyulásra hajlamosnak vagy ellenkezőleg rosszindulatúnak, nem egyszer halálos végződésűnek Ígérkezik és bizonyul, aszerint a tiszta erythrodermák csoportjából két jól definiálható kórképtypus emelkedik ki,
