Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A syphilis gyógyítása
A SZERZETT SYPHILIS GYÓGYÍTÁSA. A betegség gyógyításának általános elvei. Mielőtt a syphilis therapiájában rendelkezésünkre álló gyógyító- szereinkkel, azok változataival s a syphilis különböző stádiumánál és különböző szervekben való elhelyezkedése szerint változó indica- tióival részletesen foglalkoznánk, szükségesnek véljük azoknak az általános elveknek ismertetését, melyeknek szem előtt való tartása nézetünk szerint, a kezelés kedvező eredményét előmozdítja. Elsősorban néhány szinte önkéntelenül a gondolkozás előterébe nyomuló oly kérdésre kell megfelelnünk, melyet a syphilis therapiája úgyszólván naponta felvet. E kérdések a következők : 1. Módunkban van-e a betegségnek a fertőzés helyén való lokalizálása, illetőleg megelőzhető-e a betegségnek alkativá válása az inocu- latiós gócz tönkretevése által (abortiv therapia)? — 2. Mikor kell elkezdenünk a betegség specifikus kezelését s milyen legyen az ? — 3. Mi legyen therapiai beavatkozásunknál a vezérfonal akkor, midőn az alkati syphilis kórhatározása már kétséget nem szenved? — 4. Legyen-e kezelésünk megszakított s csupán a betegség klinikai tünetei ellen irányuló (óymptomdá therapia), legyen-e az hosszú időn át váltakozó és független a betegség klinikai tünetekben való nyilvá- nulásától (chronikuóan intermittáló therapia), avagy legyen-e az folytonos (permanens therapia) s mindaddig tartó, míg a beteget gyógyultnak nyilváníthatjuk. 5. Mikor tekinthető syphiliséből gyó- gyultnak a beteg? * A szó szoros értelmében vett abortiv kejzeléóiiek kizárólag az lehetne az alapja, ha a spirochseták bejutásuknak helyén azonnal meg- semmisíttethetnének, vagy pedig a bőr- vagy a nyálhártyának az a részlete, ahol az inoculatio megtörtént mesterségesen eltávolíttatnék vagy elpusztíttatnék. Sajnos, ennek ellenébe elháríthatatlan akadályt gördít az első lappangás időszaka, mialatt tudjuk, hogy a betegen semminemű jele sem szokott mutatkozni a megtörtént spirochueta inváziónak, sőt maga a horzsolás, melyen át a parasita a szervezetbe nyomult, rendszerint meg sem található. A priuueraflectiónak elpusztítását már J. Hunter is említi s amióta L. Petit és Corbis
