Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A szerzett syphilis - A szerzett syphilis harmadik (késői) szakasza. Tertiaer stádium
110 anélkül hogy előzetesen kifekélyesednének helyükön hegedéi, illetőleg Jadassohn szerint liegedésszerü atrophia (liodermia Finger) támad, míg az egész elváltozás peripheriáin ismét új és újabb göbök keletkeznek. Éppen a kötőszöveti hyperplaóián alapuló hegedésszerü atrophiáha való kimenetel jellemzi a tértiaer papulákat a szétesés után valóságos hegszövettel gyógyuló gummáó folyamatokkal szemben. Sok esetben ugyanazon az egyénen egyidejűleg észlelhetjük a göb minden metamorphosisát s egyúttal következményét. Az egyes göbök sajátságos elhelyezkedése következtében jellemző kígyózó vonal, ivalak vagy az egyes körsegmentumok összeolvadása révén vesealak fejlődik ki. A tubero serpiginosus syphilid-eknek ez az elrendeződése annyira jellemző, hogy Ricord azt egyenesen a syphilis bélyegének («signature de la syphilis») nevezte. E kigyózó vonalalakulásoknál az egyes göbök egymástól izolálva lehetnek vagy mint a gyöngysornál a gyöngyszemek közvetlen egymás mellé sorakozhatnak. A kigyózó vonal által legalább részben körülzárt bőrterületen, ahol az előzőleg ott volt göbök már teljesen felszívódtak, azok helyén többé- kevésbé pigmentált hegek foglalnak helyet. A hegekben az egyes laesiók újra soha néni keletkeznek, nem recidíváinak. A tertiarismusnak ez a kórképe legtöbb esetben a bőrnek csak egy körülírt részletén mutatkozik, de azért előfordul az is — ámbár jóval ritkábban — hogy egyidejűleg több helyen is található. Epstein esete, melynél a bőrön ‘21 góczban mutatkozott, egyedid áll az irodalomban. Az elváltozásnak exentrikus terjedésmódja akként magyarázható, hogy az az elváltozást környező bőrnek a syphilises virus irányában való resistentia csökkenésével függ öss^ze Gyakran észlelhető az arczon, különösen az ajkakon, álion, orrszárnyakon, valamint a törzsön s az alszárakon, de a testfelület egyéb részeit sem kíméli. Könyökön és térd fölött igen ritka. Róna és magam is egy-egy ízben láttuk. (L. 42. ábrát.) Tenyéren és talpon vagy jól kifejezeti az elrendeződött serpiginosus göbsorozat, vagy gyakrabban csak megvastagodott, de kigyózó vonal vagy ívalakú, karélyos szarútömegeket látunk s ott, ahol e tömegek leválnak, vagy azok szélén ötlik csak szemünkbe az alatta fekvő, elmosódott határú, áttünő, barnavörös képlet. Éppen az, hogy a szárú- rétegnek e hyperplasiája sokszor (de nem mindig) oly tájékon fejlődik ki, ahol a testrész mechanikai nyomásnak rendes körülmények között nincsen kitéve, eleve felkeltheti a gyanút a syphili- dekre. A szarútömegek néha excessiv módon megvastagodnak, meg42. ábra. Syphilis tubero-serpiginosa a térden.
