Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - II. Fejezet. A képzetek
90 ehhez már az inger szokatlan intensitása, sőt individuális dispositio is kívántatik. Vannak mégis esetek, melyekben az intensiv psych, ingerek-szülte emlékképek, vagy a képzetek kapcsolatait szétbontó képzetek emlékképének érzelmei még hatásosabbak, mint az obj. úton keletkezett képzetek érzelmei, sőt felfokozódhatnak, minél többször felujulnak, vagy minél tartósabban kötik le az associatió-mechanismus egyes területeit. Gyűlölet, harag, féltékenység még intensi vebben jelentkeznek, a mikor rágondol az ember forrásaikra. Az ilyen erős hatású emlékképek a legtöbb elmebajnak is a főokai. A phantasmák, költői képek az emlék-képekből szövődnek, kapcsolatok útján, s az azokkal összekötött hangulat által nyernek formát: az érzelem, vágy sub- jectiv színezete szerint, mely nélkül hatástalanok és nem érthetők, mert értelmök és jelentésök az érzésben, annak minőségében rejlik. A kinek nincsen phantasiája vagy érzéke a költői képek iránt, a ki nem tudja kiérezni valamely költői kép értelmét, az nem értheti meg annak szépségét sem. És úgy értelmezi azt, a mint subjectiv szervezete révén érzi. A phantásiának ez az individuális subjectivitása az oka, hogy az emlékképekkel kapcsolatosan úgyszólván összes lelki alapvonásainknak, indulatainknak, szenvedélyeinknek: a harag, gyűlölség, féltékenységnek stb. egyik főoka és forrása. A hallucinatiók vagy káprázatok — rém-képek, az emlékezet és phantasia képzeteitől a jihysiologiai inger intensitása által különböznek; és azáltal, hogy nálok nem valamely objectiv vagy más subjectiv kép, de a központi idegrendszer abnormis izgatottsága hozza létre a képzetet. Legalább erre a föltevésre utalnak azon okok, melyek — tapasztalás szerint — a leggyakoribb és legkö-
