Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - II. Fejezet. A képzetek
84 nie. Ellenünk fenyegetőleg emelt fegyver, önkénytelenül is együttjár a rajtunk ejthető sérelem érzelmével, mégha tudjuk is, hogy a fegyver töltve sincsen. A színházi hatás is ezen a tüneményen alapszik sok tekintetben stb. Mindezen esetekben a különböző érzék-képzetek szabályos együtt-jelentkezése egy képzetben, forrása a képzetek szorosabb kapcsolatának. Azonban a különböző érzékbenyomásoknak bizonyos mozgásokkal való állandó kapcsolata és az illető képzeteknek a megfelelő izom-mozgásokkal való egyesülése is létesíthet egy complex képzetet, mely alapon az associátió törvénye szerint egyik a másikat fel is ébreszti a tudatban. A különféle arczkifejezések pl. a fájdalomvagy örömérzettel járó arczizom változások, nevetés vagy sirás; egyéb testmozgások, a szem, hang kifejező mozgásai félreismerhetetlenül együtt járnak bizonyos képzetekkel, melyek tőlük el sem választhatók. így jönnek létre az arcz- és egyéb testrészek kifejező mozgásainak jellemző vonásai. A hűség, szeretet, gyöngédség, gyűlöl- ség stb, kiül az arczra és híven kifejezi a lélek állapotát — ha ugyan természetesen keletkezik és nem mesterséges módon, betanulás, dresszura útján jön létre, a mikor számtalan csalódásnak lesz kútforrásává. A tettetés minden fajtájának ez az eredete. És ez a tünemény felette fontos számtalan lélektani problema megfejthetése szempontjából. Mert nemcsak a mimikái mozgások jelen- tékenységét lehet ez alapon megérteni, hanem a nyele vagy beszéd s az írás kifejlődhetésének okai és tényezői is itt keresendők; s általánsa jelölés minden neme ezen a tüneményen alapszik. Mivel t. i. bizonyos képzetek állandóan bizonyos izomérzetekkel s az ezek által előidézett mozgásokkal és külső változásokkal járnak; ez utóbbiak amazok jegyei gyanánt is szolgálnak. így keletkezik a nyelv vagy a beszéd is, mely szintén csak ilyen külső Je]: ármozgás egyik formája. Fejlődési folyamata is ugyanazon törvények szerint történik mint egyéb jeleké ; mint
