Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - I. Fejezet. Az érzetek
G3 séggel, hogy a hajlamból származott szokás alapja a kielégítéssel járó kellemes érzelem, ez ingerli cselekvésre az embert, s a hol és a midőn ez az inger elenyészik, {pl. betegség következtében) ott a szokás is eltűnik. Míg a ragaszkodásból támadt szokás alapja az állandó külső befolyás vagy módosult szervezet, ez tehát akkor is megmarad, midőn a kielégítés már épen nem, vagy alig jár valami élvezettel. Sok dohányos már alig érzi a füst izét ás mégis dohányzik, mert megszokta. A szokás hatalmát eléggé kifejezi a közmondás : hogy a szokás második természet. Az érzet-hangulat functiói. Az érzet-hangulat formáin kívül, melyek mint érzéki érzelmek és ezekkel kapcsolatos subjectiv szervezeti állapotok jelentkeznek, még bizonyos mozgásfolyamatok is fűződnek a hangulathoz. Az érzet-hangulat eme functió- jának eredményei az ú. n. önkénytelen vagy tudattalan mozgás-folyamatok. Lényegüket tekintve az élő szervezetben és az ideg- rendszer szerkezetében megállapított feltételeknek tisztán mechanikai eredményei, a melyek oka egyes-egyedül valamely physikai vagy psychikai inger-keltette érzet, s melyek épen azért semmiképen sem tekinthetők tudatos folyamatoknak, hanem az idegrendszer mechanismusá- ban megalapított feltételeknek folyományai. (Ha egyszer a mechanismus elvét kénytelen fentartani a tudomány, — egyszersmind a tudat fogalmát nem akarjuk puszta fictióvá tenni, nem marad egyéb hátra, mint hogy azon mozgásokat,, melyeknél a tudat tapasztalatilag megállapítható feltételei hiányzanak, az idegrendszer physio- logiai organisatiójára vezessük vissza. Annál inkább, mert abban semmiféle mechanikai képtelenség sem rejlik, hogy gépezet által is állíthassunk elő czélszerű mozgást — ilyent tehát kétségtelenül előállíthat az állati mechanismus is; s mert az önkénytelen mozgások összes
