Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - I. Fejezet. Az érzetek
l'mmu ' a minus-színek lehangoló kedélyállapotot keltenek. A főszínek közül a sárga és kék szín hozzák létre az érzelem legszembeszökőbb különbözeteit. Amaz ingerel, ez lehangol; a hangulat minden mellék-szinezete nélkül. A zöld-szín, a sárga és kék között áll, s a nyugodt, vidám hangulat színe. A fény-erősség hatása a felizgatásban nyilvánul. Rikító színek általában izgatóbbak mint a matt színek. A rikító vörös szín a legizgatóbb ingerek közé tartozik. Csekélyebb fény-intensitás mellett veszt izgató erejéből, s komoly, méltóságteljes hangulatot ébreszt. A bibor-szín éppen a méltóság jelvénye. A fény-intensitás csökkenésével, mindazon színek, melyek komoly hangulatot keltenek még fokozottabb mérvben hozzák létre e kedélyállapotot. Míg a sárga színnel a fény-csökkenés, az eredeti izgató hangulatot csökkenti. A sötét-sárga vagy narancs-szín, higgadtabb érzelmekkel jár, s minél jobban közeledik a barna színhez, az általa létesített hangulat is annál közelebb ér a teljes közöny állapotához. Ez az oka, miért tartozik a barna szín a legközönségesebben alkalmazott színek közé a szürke és zöld szín mellett, melyek szintén egykedvűséget, közönyt fejeznek ki. A hol több szín egymás mellett hat a szemre, ott a hangulatot, ezeknek egymáshoz való viszonya határozza meg. Rikító színek összekeverése — a tarkabarka színvegyület, ugyanilyen hangulatot is kelt. Végre módosul a színek hatása színteltségök sze- rint. így például a vörös szín izgató hatása tetemesen csökken, ha veszt teltségéből és rózsaszínné változik, mely már a szelidebb öröm érzelmét kelti fel. A lilaszín a sötét-viola által ébresztett melancholikus komolyságot, szelidebb ábrándozássá mérsékli, s a sötét-kék nyugodt hidegsége az égszín-kékben nyugodt vidámsággá változik. 55
