Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
Bevezetés - A lelki élet fogalma
14 lönböző eredmények, nem a vezető-idegszálak sajátságos alkatán, hanem kizárólag csak a végző-készülékeken, melyekkel az idegek összekötvék — alapulnak. Minden idegszál azon vége, mely a test felületének közelében fekszik, peripherikus végnek neveztetik, míg a másik vég, mely a középponti szervek valamelyikében található ideg-sejtbe (Ganglion) nyúlik bele: a centrális vég. A peripherikus vég rendszerint egy mesterséges készülékkel van összekapcsolva. A mozgató idegek, izmokban és mirigyekben végződnek, egy igen finom és complicált, de még eddig ismeretlen szétágazással. Az érzőidegek pedig az érzéki szervek ismeretes apparátusaival kötvék egybe. Működésökről annyit tudunk, hogy a mozgató-idegek az izmokban vonaglást keltenek, az. érzőidegek pedig a különböző physikai ingereket fogják fel. Hogy azonban ezen ingerek mi módon változnak át a centrális apparátusokban különböző érzetekké, pl. hangokká, szinekké, stb. ezL_teljesen ismeretlen, sőt talányszerű még ma is. Csak annyi bizonyos, hogy a specificus functió csakis a két vég szakadatlan összeköttetésekor jön létre, melynek megszakitásával megszűnik az ingerlékenység, s vele minden érzet. Ismeretes dolog, hogy a látás- vagy hallás idegeinek szétmetszése vakságot, illetőleg süketséget okoz. S ugyanez áll a testrészek mozgékonyságára nézve is, mely azonnal megszűnik, a mint a mozgató-ideg kettévágatik, s ez által a középponttól elszakíttatik. Az ideg-sejtek egy finom hártyából, egy sejt-folyadékból, és egy gyökből állanak; s igen különböző nagysággal birnak. A legkisebbek Veoo'"-al kisebbek mint a vérgolyócskák vagy vérsejtek, melyek átmérője pedig csak Vsoo'", vastagsága pedig még 6-szor kisebb. A legnagyobbak Vi6'"-al kisebbek a vérsejteknél. Mindannyian sarkokkal látvák el, s ezek száma szerint unipolaris, bipolaris, multipolaris sejteknek neveztetnek. A sarkok nem egyebek, mint a velő fehér állományának idegszálai.