Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - III. Fejezet. A képzetek intensitása. A tudat
109 külső érzéki benyomás állandóan bizonyos fajta mozgással van összekötve, a melyet tehát begyakorolt mozgásnak tekinthetni; ez esetben az akarat-inger (Willensimpuls) kifejlődésére különös, ú. n. akarat-idn (Willenszeit) nem szükségeltetik; az akarat-inger összeesik az apperceptióval, melyet nyomban követ az illető mozgás. A minek természetes magyarázata abban áll, hogy ez esetben a figyelem, mint lényegénél fogva innervátió- folyamat, az előkészítő feszültség által, egyidejűleg akaratingerré is felnövekszik s mint ilyen nyomban nyilvánul is. Ellenben 2. ha az ingerrel a mozgás alakja nincsen adva, hanem függőben marad, az illető inger változó minőségétől, az az ingadozás jön létre, a melynek analógiája a mérlegnél észlelhető, midőn különböző súlyokkal van megterhelve; s a figyelem váltakozik azon mozgató területek között, a melyek közül kell választania, miáltal a mozgató-inger csak akkor nyerhet megfelelő intensitást, midőn az apperceptió és mozgás folyamata két részre válik szét, míg nem az apperceptió végleg a mozgás felé fordul. Tulajdonképpen tehát az apperceptié folyamata válik két részre, melyek mindegyike egy középponti akarat-ingerből indul ki, csakhogy az egyik a középponti érzék-területekre, a másik a centrifugális mozgató vezető-szervekre irányul. Mindebből pedig azon végeredmény constatálható, hogy az apperceptió s az erre való akarat-visszahatás lényegben egy összefüggő folyamatot képviselnek,” melynek physiologiai kiindulási pontja a középponti mozgató innervátió területeiben fekszik. A miből ismét azon közeli összeköttetésre kell okvetetlenül következtetést vonnunk, melyben az önkéntes mozgások középponti területei a középponti érzék-síkokkal állanak; s a mely feltevés mellett lehet csak megérteni számos oly tüneményt, melyek az eddig felvett szétválasztása mellett az illető területeknek — megfejthetetlen talányok gyanánt szerepeltek a physiologiában. Az ugyanis tapasztalati
