Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)

II. Fejezet. A 16. század orvostudománya - 2) Hazai orvostudományunk

18

Az osteologiát1) Falliopo és Jngrassia, a myologiát2) Canani művelik. A bélcsatornát Falliopo, a légzési szerveket Fabrició, a szív szerkezetét Vesal, Falliopo és Eustachió vizsgálják tüzetesebben. Canani a viszérbillentyük, Eustachió a vese rendeltetését fejtik ki. Massa a prostaták, Falliopo az ondó- hólyagocskák, a csikló (clitoris) és szűzhártya (hymen) rendeltetését, Falliopo és Eustachió a méhet (uterus), Vesal és Varioló az agyat, Falliopo a szem belső szerkezetét s az idegeket, míg Eustachió a szemidegek (látóideg) anatómiáját Írja le. A három hallócsontocskát Achillini, Ingrassia és Eustachió, a dobüreg kis kagylóit, a kürtöt és orsót Eustachió fedezte fel, azonban a hallás szervét analómiailag először Falliopo irta le kimerítőleg.3)

Amint látjuk tehát, a renaissance^okozta irodalmi fellendülés nagyon értékes munkásságot eredményezett az orvos- tudományokban. Lássuk most, milyenek voltak hazai orvos- tudományi viszonyaink.

Speciális hazai viszonyaink.

2.) Hazai orvostudományunk.

Mivel, mint már láttuk, a 16. században ifjaink a német egyetemeken sajátítják el az orvostant, általános szabályként kimondhatjuk, hogy hazai orvostudományunk ugyanolyan állapotban volt a 16. században, mint amilyenek voltak az ezenkori németországi állapotok. Azonban, mivel minden ország speciális viszonyai speciális viszonyt teremtenek a tudományokban is, ezért orvostudományunk speciális állapota és kifejlődése közállapotainkkal hozható összefüggésbe. így különösen hazánk szomorú politikai, gazdasági és műveltségi állapota egyrészt, s a városi polgári rend kialakulása másrészt: ez a két tényező határozta meg minden, de főleg orvosi tudományunk állapotát.

A 16. és 17. század legszomorúbb korszaka hazánknak. Hunyadi Mátyás halála után hirtelen hanyatlás áll be. A Ja>) Csontokról szóló tan.

2) Izmok tana.

3) Demkó közlése után. (L 215 220.)