Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
II. Fejezet. A 16. század orvostudománya - 2) Hazai orvostudományunk
19 gellók gyámoltalansága, a főurak féktelensége, a mohácsi vész után bekövetkezett pártviszályok és kettős királyság, majd a török hódoltság, és végül alkotmányunk ellen intézett fondorlatos törekvések: mind oly tényező, melyek közül egy is elég arra, hogy romlásba döntsön egy országot s annak politikai, gazdasági és tudományos önállóságát megsemmisítse. A csapások egész özöne sújtja szerencsétlen hazánkat. Darabokra szakítva az ország teste, hiányzik a vezetés egysége, a közigazgatás pang, közbiztonság nincs, minden rend felbomolva. A török nem kíméli a németet,' de a magyart se, a magyar habár a török ellen küzd, kénytelen a német invázió ellen is harcolni, a német egyforma dühvei pusztítja a törököt s a magyart. Mindezekhez csatlakoznak a természeti csapások. Dögvész, mirigyhalál, éhség, földrengés, pestis, tífusz tizedeli a népet. És épen ezen szomorú időkben tűnt ki leginkább a nemzet életrevalósága. A török elől a magyar nemesi osztály a felföldön, vagy Erdélyben fekvő birtokaira vonult vissza, így a nemzetiségiek által lakott területeken a magyarság jut túlsúlyra. Sőt, mivel a nemesség nagy része összes birtokait elvesztette a török hódítás által, s ezen nemesek a városokban telepedtek le, ezen letelepedett magyarok így folytonos érintkezésben lévén a németajkú városi polgársággal, nagyban elősegítették a városok megmagyarosodását. Ilyképen egyrészt a nemzetiségiek által lakott területeken épen akkor alakul ki egy uj magyar társadalom, mikor ez az ország egy másik területén épen összeomlani készül; másrészt a válságos idők következménye az ország lakóinak egymáshoz való közeledése volt s a kölcsönös egymásrautaltság az ellenségekkel szemben szorosabb viszonyt teremtett a német eredetű városi polgárság s a városokban épen akkor letelepedett kis-nemesség között. E két fontos tényező eredményezte aztán, hogy a magyar elem által felfrissült és megmagyarosodott városi polgárság átalakul s a két elem egybeolvadásából kialakul a városi polgárság, mint a magyar társadalmi középosztály. S ez megmérhetlen fontosságú tény művelődés- és politikai történelmünkben. Mert mig egyrészt a városi elem aztán igen fontos szerepet játszik hazánk politikai történelmében, 2* Kialakul a városi élet. A városi polgárság, mint a tudományosság hordozója.