Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - IV. Hazai orvosaink tudása - 1) Tudományosan képzett orvosok
163 Legkitűnőbb megfigyeléseinek egyike az is, melyet csak napjainkban fedeztek fel az orvosi kutatók, hogy a napfény megöli a levegőben levő bacillusokat. A medicinális orvosságok közül Páriz a következőket ajálja: térjék, mithridatium, diascordium, ovum aureum, pilulae ruffi, angelica, zedoaria, imperatoria, bábakalács, csaba-ire, sz. László füve, tormentilla, bistorta, petasites és dictamnus gyökere, fokhagyma és vereshagyma. Kitűnő az egérfarkfü virága, levele, gyökere. Ennek levét ruta-ecetben isszák meg a sírásók és sohasem lesz bajuk, noha ezrével temetik a pestises halottakat. Ugyancsak az egérfarkfü sóval és kovásszal összetörve jó a mirigyre tenni flastrom alakjában. A mirigynek jó tisztitója a sült vereshagymából készült flastrom. Kitűnő belső orvosság a bezoár,:) a kámfor és a mirrha is. A betegnek legtöbbet használ az izzadás. Azért 3-szor, 4-szer meg kell izzasztani és a testét meleg téglákkal, tehénhólyagba tett meleg vízzel melegíteni kell. Izzasztás után hűsitőszereket kell adni. Az izzasztószereknél egy mesét is mond Páriz. »Az vén szarvasnak a szeme szögelietin öszve aszott nedvesség vagy könny« a legjobb izzasztószer. Ez a könny úgy keletkezik, hogy a szarvas, mikor a beleiben giliszta van, a barlangokhoz megy s onnan a kígyókat orrával kiszívja és megeszi; de hogy a méreg ne ártson meg neki, a patakhoz megy s orrát a vízbe dugva, a mérget a szemén át kifújja. Ez a méreg a könnyel együtt megkeményszik s ez a legjobb izzasztószer. (Tehát még a felvilágosult és tudós Páriz is képes elhinni ilyen nyilvánvaló valótlanságot.) Izzadás után nem szabad a beteget aludni hagyni, hanem ruta vagy kalendula-olajjal kenegessék az orrát. Érvágás és purgatio nem ajánlatos a pestisnél. Azért a pestises beteg forduljon egyenesen az orvoshoz, mert a borbély nem tudja, mi a jó a baj ellen. Mert »nem mind Borbély az, a kinek szelencéje vagyon.« A pestist kisérő nyavalyákról: főfájás, orrvérzés, nyilal- lás, ájulás, szívdobogás, álmosság, torokfájás, hasmenés, stb. ellen nem is ad tanácsot. Ezek úgy is elmúlnak maguktól, ha a pestis megszűnik. i) Bezoár = azon kövek, melyek a kérődzők gyomrában találhatók. 12*
