Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)

I. Fejezet. Előzmények

7 Láthatjuk tehát, hogy egészen a 16. századig úgy a< külföldön, mint hazai egyetemeinken az olasz orvosi iskola iránya dominál, mely ugyan rendszeres anatómiai vizsgála­tok, klinikai módszerek és megfigyelések híjával még alig mondható tudományosnak, mégis a kor többi orvosi iskolái felett állott tudományos ismeretek dolgában. Eszerint hazánk orvosai tudásban koruk színvonalán állottak és igyekeztek is a korral együtt haladni. Erre mutat az a körülmény is, hogy, mikor a 16. században a német, holland és angol iskolák lesznek híresek, a magyar ifjak ott­hagyják az olasz egyetemeket, ott az osztrák egyetemeket és tömegesen mennek Németországba és Németalföldre, hogy a kor színvonalán álló tudást sajátíthassanak el. A civil orvosokéhoz hasonló módon és hasonló körül­mények folytán alakult ki az orvosoknak egyik fajtája, a sebészek. Az orvosok t. i. sebészettel nem foglalkoztak. A sebészetet lealázónak tartották önmagukra nézve. Ez a felfogás ugyan még akkor keletkezett, mikor a gyógyítást még tisztára a papok végezték. S ezen korok felfogása szerint a papnak szelíd, emberszeretettől duzzadó hivatásszerű fog­lalkozásával nem egyeztethető össze az eleven emberi test vágása. S a pápák mindig tiltották is a papokat a sebkeze­léstől. Hogy mindennek dacára a papok folytattak sokszor sebészi funkciót, az más lapra tartozik. A felfogás mindennek dacára megmaradt, sőt, mikor a papi orvosok helyét a világi orvosi rend foglalta el, a civil orvosok is átvették ezen fel­fogást, melyet csak aztán a 19. század felfogása törölt el végleg. Természetes, hogy a középkorban, mig az orvostudo-N< mány teljesen fejletlen volt s boncolásról alig tudunk még egyetemeken is, az anatómia úgyszólván teljesen ismeretlen fogalom volt. így a sebészet szóba se jöhetett. A sebkezelés a sebesülések bekötözésében s enyhítő füvek alkalmazásá­ban állott. A 14. században azonban változás áll be e téren, nem ( ugyan nálunk, hanem egyrészt Olaszországban, másrészt Franciaországban. Az olasz egyetemek legtöbbje ugyanis kezdettől fogva az orvosi tárgyak közé sorozta az anatómiát, bár ezt csak az ókori hires orvosok (Hippokrates) anatómiai összefoglalás. Sebészek. mi boncolnak. Dlaszország.

Next

/
Oldalképek
Tartalom