Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 3) Közmüveltség, iskolázás
125 fejti ki Apátzai Cseri János nemes eszméit a magyarság megmentésére. Buzdításai siket fülekre találnak. A vallásüldözés is harcot kezdvén a protestáns iskolák ellen, csakhamar bezárul a hires sárospataki iskola, az eperjesi főiskola, a soproni, pozsonyi és bányavárosi iskolák. ’) Más iskolák a pénztelenség miatt szűnnek meg, ismét másokat az ágyúgolyók rombolnak szét, vagy leégnek. Úgy hogy a század végén már alig van közép- vagy felsőiskola protestáns kézen, s helyükbe mindenütt katholikus, és pedig jezsuita fő- és középiskolákat találunk. Vizsgáljuk most egy kissé katholikus és protestáns közép- és felsőiskoláinkat szervezetileg és tanulmányilag. A katholikus iskolák a Ratio Studiorum alapján voltak szervezve, mely megszabta mind a tanítás anyagát, mind a : tanítási eljárást. Ezen iskolák általában elég magas színvonalon állottak, épen egységes szervezetük miatt, de a protestáns iskolákat egyéb tekintetekben nem múlták felül. Sőt ami a protestáns intézetek érdeme, hogy a kor tudományos nívójához mért ismereteiket gyakorlati irányban tanították, épen az a jezsuita iskolák hibája, hogy nem annyira a tudományt, mint inkább a katholicizmust tanították, szóval nem az élet számára neveltek. A gramatizálás volt a legfőbb ismeretképző eszközük, s igy ez volt a középiskolai tanítás anyagának legnagyobb része. Eltekintve attól, hogy a grammati- zálással szemben más tudományok háttérbe szorultak, még az a hiba is származott ebből, hogy a latin nyelvvel való intenzív foglalkozás annyira ellatinosította a tanulókat, hogy azok az iskolák végeztével már nem is magyarul beszéltek, hanem inkább latinul. S lassankint a latin szavak és fogalmak használata annyira közkedvelt lett, hogy a művelt ember, ha magyarul beszélt is, alig ejtett ki a száján magyar szót. S az iskolának ezen nemzetietlen iránya, melyet a katho- licizmus nemzetközi voita is fokozott, nem vált hasznára se a közoktatásnak, mert a latinizálást más, reális tudományok rovására gyakorolták, se a magyarság szellemének, mert az iskolákat végig nem járó alsónemesi és jobbágyi elemeket nyelvileg is elválasztotta az iskola a latinos műveltségű tanult A katholikus iskolák szervezete. 1) M. N. T., VII., 398.