Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 3) Közmüveltség, iskolázás
124 Protestáns iskolák. Miklós, győri püspök 1627-ben a győri papnevelőt és gimnáziumot alapítja, Kisdy Benedek, egri püspök 1657-ben a kassai jogakadémia alapját veti meg. Az időközben elpusztult, vagy erőszakkal elvett protestáns fő- és középiskolákat sorra átveszik a jezsuiták, kiknek 1674-ben már 27 telepük volt, valószínűleg ugyanannyi középiskolával. De a protestánsok is talpraállanak. Egyremásra tartják zsinataikat és szervezik egyházukat és az iskolázást. Bethlen Gábor nagy gondot és sok pénzt fordít a tanügyre. Ő szervezi a gyulafehérvári Bethlen-kollégiumot is s azt könyvtárral látta el. Sőt egyetemi rangra óhajtván emelni, nagyhírű külföldi tanárokat csalogatott ide magas fizetéssel, mint pl. Opitz Mártont, Alstediust, Bisterfeldet, Piscatort, stb. Utódainak nagy összegeket hagyott alapítványokra, hogy a kollégiumot egyetemmé fejlesszék, de utódai nem valósították meg óhaját. A protestáns főiskolák közt leggazdagabb, legrégibb és legjobb hirü volt a sárospataki iskola, melynek tudós tanárai képzett ifjakat neveltek. A tudós Comenius rendszerének meghonosítása és az általa irt tankönyvek pedig oly híressé tették a nagy tudósnak személyes vezetése alatt álló iskolát, hogy még külföldről is jöttek ide tanulni.1) A debreceni főiskola is hasonlóképen az erdélyi fejedelmek pártfogása folytán emelkedett. Ezenkívül még Pápán, Nagyváradon, Szatmárban és Kolozsvárott voltak nagyobb képzettséget nyújtó főiskolák, sőt uj főiskola alakult, az eperjesi, és 1657-ben a kassai, melynek ellensúlyozására alapította Kisdy Benedek a kassai jezsuita akadémiát. A protestáns főiskolák azonban a század közepén már alig bírnak megállani az idők viharai közt, s a tudományokra nem kedvező körülmények közt vagy megszűnnek, vagy hallgatók nélkül léteznek. Gyulafehérvár pusztulásával elpusztul a hires főiskola is. A kolozsvári iskola is megszűnik, illetve Enyedre helyeztetik át, de az enyedi iskola is csak teng-leng és nincs pénze, amiből fenntarthatná magát. Az öreg Bethlen János hiába panaszkodik a váradi, kassai, pataki és más iskolák »csodálatos szélvészben való hányattatásáról.«*) Hiába ) M. N. T., VI., 545 - 2) M. N. T., VII., 384.
