Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
92 állitá, a melyek különös lélekkel birnak ; a föld szerinte lélekzik, mialatt szeleket és gőzöket lövel ki kebeléből. De ezen ábrándok mellett is, másrészt sok egészséges nézettel ismerkedünk meg. Mint a csillagászat uj fölkentje , kezdő munkása, müvét elküldötte kora tekintélyeinek, egy Tycho, Galileinek, kikérendő becses véleményüket. Tycho szívesen vette Kepler e ragaszkodását, s barátságosan figyelmeztette, „hogy felhagyván még most az elméleti okoskodásokkal, előbb az ég i tü n em ény ek vizsgálására szorítkozzék,“ mi végre saját észleleteit ajánlotta Keplernek, „s csak azután — írja Tycho —, ha az égi tüneményekkel kellőleg megismerkedtél, lépj visszafelé az okozatról az okra, s alkoss elméletet.“ Látjuk ebből, mily bizalommal viseltetett Tycho Kepler iránt, s mily sokat reménylett csillagászati nézeteinek kijavítását illetőleg. Ez időben vesződött Tycho Longomontan társaságában Mars bolygóval, oly elméleten dolgozván, mely e rejtélyes bolygó mozgási jeleneteit kellően megfejtené. Miután ez neki hamis alapnézetei miatt épen nem sikerült, melyek szerint a nap mozogna, a föld pedig á 11 a na : Kepler azon gondolatra jött, hátha e bolygó mozgásai szolgálhatnának kiindulási pontul saját elméletének végleges megalapítására. Hozzá is fogott a munkához, de csakhamar meggyőződött, hogy a czél elérése sokkal több időt vesz igénybe, semhogy azt Tychonál tökéletesen befejezhetné. Időközben gátolva lévén feladata kivitelében, csak két év múlva vehette föl megszakított kutatásainak fonalát , s több évi fáradságos észleletek után két nevezetes törvénynek jutott nyomába, melyek azután nevéről „Kepler törvényeinek“ neveztettek, s melyeket 1609-ben „D e stellae Martis motibus ex observationibus Tychonis“ müvében adott át a világnak.*) Ebben, az egyik törvény szerint Mars — tehát a többi bolygó is —, a nap körül nem körben, hanem kerülőkben, azaz tojásalaku pályán kering, s minden egyes kerülőknek egyik gyúp ontja a nap helyére esik. E törvény nyomán az egyes bolygók pályái szabatosabban meghatá- roztatván, bebizonyult: hogy a naphoz közelebb eső bolygók kisebb *) A munka teljes czime : „Astronomia nova /hitoXoyntos, seu Physica coelestis, tradita commentariis De motibus stellae Martis, ex observationibus G. V. Tychonis Brahe : Jussu et sumptibus Rudolphi II. Romanorum imperatoris etc. Plurium annorum pertinaci studio elaborata Pragae , Joanne Kepler o.K Anno aerae Dionysianae 1609. (Ivrét. 337 1.)
