Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
93 kerülőkben keringenek, mintsem a távolabb esők, hogy e kerülé- kek középkivüliségei, nagyságukra nézve egymástól elütök, a miért is egyik bolygónak pályaalakja kevésbbé, s a másiké nagyobb mérvben tér el a kör alakjától; továbbá, hogy a mig a földpályának nagytengelye a Nyilas csillagképétől a Kettős (ikrek) felé terjeszkedik , a többi bolygópályák nagytengelyei más és más csillagképek felé irányozvák; s elvégre, hogy a bolygók pályái a földpályával nem esnek egy síkba, hanem hogy amazok ez utóbbival többnyire apró szögeket képeznek , melyek pályahajlásoknak neveztetnek , s a földpályát két pontban metszik át. A másik törvény azt mondja, hogy e futás közben vonósugaraik, vagyis a napot és a bolygót összekötő vonalak egyenlő időben egyenlő területeket súrolnak. E törvény szerint minden bolygó a napközeitől a naptávol felé lassudó — s ez utóbbitól a napközei felé gyorsuló mozgással halad ; s a napközeiben legsebesebben , a naptávolban leglassabban mozog. Kepler e munkájára Saxirupius a kővetkező epigrammát irta : rRetibus implicuit Martem Lipareius olim: Iret in amplexus cum, Cytherea, tuos. Nunc iterum capitur vinclis Gradivus iisdem: Nec Venus in culpa est: culpa Minerva tua est. Quippe Minerva dedit Tychoni haec retia: Tycho Keplerio: hic Martis cruribus inseruit. Res mira: artifices magni Vulcanus et alter: Hunc tamen atque illum Keplerius superat. Durarunt pauco Vulcania tempore vincla. At contra aeternum haec Kepleriana manent.“ Ugyanekkor tisztelte meg Keplert Seussius is Dresdából, e dystichonnal: „Coelos Keplerius Terrarum oppugnat alumnus: De scalis noli quaerere; Terra volat“. 1619-ben kiadta a „Harmonia mu ndi“-nak czimzett munkáját, melyben harmadik törvényét közié. De hogy e törvényt megérthessük, meg kell előbb említeni, hogy ha valamely szám önmagával szoroztatik, az ekkép nyert szorzat négyzetnek neveztetik , igy háromnak négyzete a 9, mert háromszor három = 9 ; s ha valamely szám négyzete ugyanama számmal szoroztatik, a nyert szorzatot köbnek mondjuk, igy háromnak a köbe a 27 , mert háromszor három = 9, és háromszor kilencz = 27. Továbbá meg kell említeni azt is , hogy azon idő, mely alatt a bolygó a
