Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
91 hátra vala még a sokkal nagyobb feladat, t. i. ama törvények ki- puhatolása, melyekhez a bolygók nap körüli járásukban alkalmazkodnak. A mily sokkal tartozik azonban Keplernek a tudomány, épen oly roszul fizetett neki a világ! Majdnem félszázad repült el mohlepte sirhantja fölött, mig a világ általán elismeré tudományos hatását; de fájdalom! ekkor már senkisem élt unokái közül, kiben az atya érdemeit méltókép meg lehetett volna jutalmazni. Másfél század tartama szükségeltetett ahoz, hogy hideg márványszobor jelelje földi porrészeit, azon hely közelében, hol oly áldásosán működött a tudományosságra nézve. *) Mint életirói megjegyzik, már kora ifjúságában rendkívüli könnyűség és otthoniassággal dolgozott a mennyiségtanban; Göthe pedig azt mondja róla: „Ha valami természeti tüneményről beszél, akkor értelmes és világos; ha hatni meggyőzni akar, s részvétre indítani, akkor sohasem szűkölködik sem a jeles hasonlatosságok, sem a talpraesett czélzások, sem a valóban remek kifejezések özönével! A legkomolyabb tárgyakat köny- nyüséggel tudja kezelni; s ha saját tevékenységéről ad számot, úgy beszél, mintha csak amúgy mellékesen tenné, s mégis mindig azon módhoz nyúl, mely kezdettől fogva érdekel.“ Lángesze mélységénél fogva könnyen küzdött a nehézségekkel, s a csillagászattanban rövid idő alatt óriási eredményeket mutatott. E búvárlat s tanulmányozás gyümölcse „Prodromus dissertationum cosmo- graphicarum orbium coelestium“ munkája lön, mely önszerkesztette müve pár év alatt magára vonta Európa figyelmét. Kepler e munkájában Kopernik rendszerére támaszkodva, az égitestekről értekezik, s fejtegetését adja a világ alkotmányának. Ha jobban vizsgálat alá vesszük e munka béltartalmát, daczára sok előnyeinek, épen nem ment az ábrándozásoktól. Az astrologia s a többi titkos tudományok még mindig uralkodának a szellemi világban; Kepler munkája is ez irány befolyása alatt született, s igy neki sem sikerült teljesen lerázni az évezredes előítélet hatalmát. O is, mint sok előzője, az égi testeket élő lényeknek lenni *) A szobor Kepler mellképét ábrázolja; alatta domborvésetben Kepler geniusa, a mint a titokteljes Urániát leleplezi , ez pedig neki az általa feltalált távcsőt nyújtja.
