Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
85 számitó csillagászat alapját. Sokat munkálhatott volna meg a gyakorlati csillagászattanban , melylyel annyi érdemkoszorút aratott; de a végzet könyvében máskép volt elhatározva. 54 éves korában vetett utólszor fénylobot munkássága, s ez 54 év „ha tekintjük, valóban rövid, — Írja Gassendi —, de mégis elég hosszú, ha munkáinak nagyszerűségét tekintjük, melyeknek hire fenmarad, mig az emberek az égi tudományokat szeretettel á p o 1 a n d j á k.“ *) A csillagászat történetében nem feledkezhetünk meg Galileiről sem. Föllépése, merész reformjai korszakot alkotnak, munkássága átöleli az ismeretek birodalmát; iratai a tökéletes tudományt, az emberi véges ismeretek teljét foglalják magukban. Eszméi, uj nézetei a szellem világban forradalmat idéznek elő, mindenki összesküszik ellene, egy mindenektől rettegett törvényszék elitéli iratait, s állítása visszavonására — melyről meg volt győződve — kényszeríti, s méltatlannak tartván őt szabadságára, annak élvezésétől megfosztja. Valóban kegyeletes dolog emlékezetét e helyen is megújítani, s leróni a közhála azon adóját, melylyel irányában kora oly nagy mértékben fukarkodott. Galilei az általa feltalált s nevéről elnevezett távcsőt **) a csillagos égre fordítva, számtalan sok csillagot észlelt, melyek mindannyian világló fénypontokul tűntek föl az égboltozat űrében. A téjut fényköde fátyolként szétfoszlott, s csillagok miliárdjait ragyogtatá. De valamennyi között legmeglepőbb volt Jupiter holdjainak fölfedezése, 1610-ben jan. 7-én Floreneben. Kezdetben Galilei apró csillagoknak tekintette, melyeknek közelébe Jupiter véletlenül került; azonban csakhamar meggyőződött, hogy majd egyik majd másik felől, de Jupitert el nem hagyják és szüntelen körülte keringenek. 1610-ben megindította füzetekben „S i de reus Nuntius“ czimü közleményeit, hol fölfedezéseit tette közzé. Első tanulmánya a holdra, mint legközelithetőbbre irányult. A peripateticusok tana szerint tökéletes gömbnek kellett lenie, de Galilei megmutatta, hogy a *) L. Tychot és munkásságát Helfr echttől. (Hof. 1798). **) A távcső feltalálása, mely Hollandiában Galilei előtt nemcsak tökéletlen, hanem használhatlan is volt, neki tulajdouittatik. Nevezetes időszakot 1608—9 óta csinálnak, mikor távcsőket először a hollandi látszerészek árultak felcsigázott áron. Feltalálván pedig Galilei a szemüvegek összetétele módját, tökélyesbitésén folyvást sokat fáradozott. Galilei távcsői szerkezetre egy domború tárgyüveg és vájt szemüvegből állanak, stb.
