Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
58 A gőz feszereje, a szivattyú készülete- s alkalmazhatóságáról a mondottak nyomán nyilván tudomása lehetett. A mechanicában Archimedes óta hozzá hasonló nem volt. Mindezek csak szürkülő elöfény szikrái, de mutatják, hogy minden korszakban voltak, kik észleltek, ügyeltek s kísérleteket tettek. Valóban nagy dolog, hogy XIII-ik századbeli szerzetes azon fölfedezéseken töri fejét, melyet I. Napoleon és Tartarotti kinevettek, s melyek ma a kereskedelem s országok állását, egymáshozi viszonyát szabályozzák. Még a vegyrokonság tüneményei is , melyek ma a vegytanárok egész ügyeimét magukra vonják, szemeibe tűntek Baconnak, ki a fémek , savnemüek s a növények egymás irá- nyábani vonzását észrevette, mely észleletei után felkiált : „A k i ezeket látta, semmitsem találand lehetlennek a természet és az ember müveiben.“ Komolyan meg volt győződve a folytonos haladás lehetőségéről, miután elismeri, ,,h ogy Aristoteles és kor társai igen sok természettani igazságokat és tulajdonságokat nem tudtak még; s mai napig is sokat nem tudnak a bölcsek, a mit egykor a legkisebb iskolás gyermek is tudni f o g.u Igen szép Baconnak ama megjegyzése is „O p u s maiu s“-ában, mely ekként hangzik : „Semper posteriores addiderunt ad opera priorum, e tj multa correxerun t.“ Azután igy ? következtetQuoniam igitur haec ita se habent, non oportet nos adhaerere omnibus, quae audimus et legimus, sed examinare debemus, distinctissime sententias maiorum, ut addamus quae eis defuerunt et corrigamus quae errata sunt, cum omni tamen modestia et excusatione.“ Hogy a természettudományokban könnyen haladhassunk, két utat ajánl: a mathesist és tapasztalást. A mi a mathesist illeti, sokan vannak, kik az angolokat — miután Bacon is az volt — azzal vádolják, hogy a mathematical tudományokat korában csak a zárdák falai közt művelték; de e vád alaptalan, mivel Bacon egyik iratában ezeket mondja: „L aici enim et omnino illiteratiügurare et computare sciunt, et cantare et haec sunt opera mathematicae .......... non solum d amnosum est clericis, sed omnino turpe et vile, quod ipsi ignorant, quae laici utiliter et pulchre s c i U n t.“ A mi a tapasztalást illeti, e rendszernek valódi megalapítójául korunk is Bacont tekinti, ki irataiban folyvást annak szűk-
