Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
59 sége3 voltát hirdette. Bizonyítja ezt ;,0 p u s main s“-sa, hol igy ir : ,,S c i e n t i a experimentális a vulgo studentium penitus neglect a; duo tamen sunt modi cognoscendi scilicet per argumentum et experientiam. Sine experientia nihil sufficienter sciri potest. Argumentum concludit sed non certificate nec removet dubitationem; ut quiescat animus in intuite veritatis, nisi eam inveniet via experientia e.“ (Pars VI. c. I.) E munkájában az emberi tudatlanság első indokául a tekintélyt, vagy legalább azon tekintélyi előítéletet állítja fel , mely szerint az emberek mindazt, mit a régiek mondottak, igaznak hiszik ........ „M inden nagyobb eszmének — mondja egy jelesünk *) — megvoltak vértanúi ,...............a küzdőknek vesztét gúny s átok követte sokszor, s az, a mit szenvedtek, első pillanatban mint visszaijesztő példa áll azok előtt, kik magasabb feladatnak akarnák szentelni létüket. De ha a történet folyamát tovább követjük, nézetünk megváltozik. Az elnyomó emlékét az utódok átka követi, a vértanú tovább él eszméjével, s a jövő bámulva látja, hogy a győzelmet........ az áldozat vitta ki, mert minden babér elhervad s minden emlék romba dől, de kinek neve egy eszmével él, a felett az időnek nincsen hatalma.“ Korát túlszárnyoló fényes tehetsége s tudománya, mely neki a „D octor mirabilis“ nevet szerezte, szálka volt irigy ei s nagy számú ellenségeinek szemében , s sorsát nem kerülhette ki. Ide járult még azon körülmény is, miszerint a világi és szerzetes férfiakat irataiban feddette; rendtársaitól oly ismereteket kívánt , melyeket azok szükségtelenek, — sőt veszedelmeseknek Ítéltek. Ezt bizonyítja, midőn a mathesis haszna — s szükségeiről szól: „N on solum damnosum est clericis, sed omnino turpe et vile, quod ipsi ignorant, quae laici utiliter et pulchre sciunt ....... Postquam manifesta est nec essitas mathematicae, in rebus huius mundi, et in scientiis humanis, nunc potest idem ostendi in divina ........philosophia non potest sciri, nisi sciatur m athematica, et omnes sciunt, quod theologia non potest sciri, nisi sciatur philosophia, necesse est, ut theologus sciat mathematicam/4**) *) „G o n d o 1 a t o k“, br. Eötvös Józseftől. **) „Opus M a i u s4‘. K. dr. S. J e b b. London, 17Ö3. ivrét. Jebb e munkához csatolt előszavában Bacon életéről igen érdekes adatokat közölt.
