Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
26 bagdadi kalifa, sokat dolgozott a csillagászattanban, s a hol csak jeles embert talált tartományaiban, mind körébe édesgette. Levelezésben állott N. Károlylyal, s neki egy kerekes órát is küldött, melyben a leeső golyók órát ütöttek, a kerekek pedig még a hold szakait és a hétnek napjait is mutatták. Ben-Onain Izsák arabra fordította Ptolemaeus „S y n- taxisu-át, mely az egész közép-koron át a legismertebb könyvek egyikévé lön „Almagest“ néven. — Megemlítendő még a zsidók Nostradamus a, a spanyolországi származású Ábra hám Ben Rabbi Chaja kitűnő csillagász, a 12-ik század legtudósabb- jainak egyike. Legjobb munkái a csillagászat- és mathesissel foglalkoznak. * O II. A 1 c h y m i a. Az a 1c h y m i a *) a közép-kor folytán érte el virágzásának fénypontját, mint annak legkedveltebb tárgya , s a mit űzni mintegy közdivattá lön. Maga e név „a 1 c h y m i a“ vagy „a 1 c h e m i a“ az arab névelő „a 1“ és a „c berni aa összeolvasztásából eredt. Kezdetben a chemia és alchemia ugyanazon jelentőséggel birtak, egy titokteljes mesterség elnevezései voltak, s csakugyan az 5-ik századtól kezdve a 17-ik végéig mindkét szó, de a 10-ik óta sokkal gyakrabban az alchemia elnevezés használtatott. Végre a 17-dik század végével a „chemia“ szó mai tudományos jelentőségébe visz- szahelyeztetett, mig az „alchymia“ kizárólag az aranycsinálás gúnynevévé vált. — Ha réz horganyérczekkel összeolvasztatik, aranyhoz hasonló fémmé változik ; vagy ha a fémek különféle anyagokkal kevertetnek, physicai tulajdonságaikat lényegesen megváltoztatják. Tehát könnyű belátni, hogy ezen és ehez hasonló tapasz*) Forrásaim voltak: Schmiede r-nek 1832-ben Hálában megjelent s e tárgyra vonatkozó munkája; különösen Wie gl eb töl „H is tor. Krit. Untersuchung der Alchemie“. Weimar, 1777. — Hoefer Ferdinándtól: „His- toire de la chimie depuis les temps les plus reculésjusqu’ ä not re époque*. E becses munka első kötetében elősoroltatnak a párizsi udvari könyvtár alchymicus tartalmú kéziratai, a bölcsek köve fölötti kabbalistikus tanok, a gyógy- és fémtan, s más a vegytannal rokon tudományok történetei. — Dr. W F. A. Zimmermann: „Chemie für Laien. — Eine populäre Belehrung über die Geheimnisse der Chemie“. Berlin, 1858. 8 kötet. Az első kötetben •12— 77 lapig előadja a vegytan történetét. Legbecsesebb munka e nemben Dr. Kopptól: „Geschichte der Chemie“, négy vastag kis 8-ad rétü kötetben. (Braunschweig).
