Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)

X. bölcs Alfons király a csillagászati táblákban. Bölcs Alfons ugyanis a Ptolemaeus-féle bolygó táblákat, melyek eltérését a tett észlelödésekből már régen ismerték, igyekezett kijavítani, miért is 1240-ben korának leghíresebb csillagászai közül 50-nél többet hivott meg Toledóba. Ezen táblák, melyek most is „Alfons-féle tábláknak“ nevezete alatt ismeretesek, 1252-ben végeztettek be, s kiállításuk hallatlan összeg, mintegy 40,000 darab aranyba került. Az észlelések általuk nem eszközöltettek pontosabban, mint az előbbi táblák által, mivelhogy azok a fiókkör (fmxuxAog) épen meg nem engedhető föltételére voltak építve, s melyet már Ptolemaeus használt alapul. Különben a Ptolemaeus-féle világrendszerben oly zavart látott Alfons, hogy egy Ízben igy kiáltott fel: „Ha én lsen oldalánál vagyok, midőn teremtett, jobb taná- isot adtam volna neki a körök rendezető re néz v e.“

De legtöbbet tettek e téren is az arabok, s hova fegyvereikkel maguknak útat nyitottak, ápolták az exact tudományok minden ágát. Nekik tulajdonítják a csillagdák felállítását; a nap-, viz-, ütőórák, csillagtávmérők használatával ismeretesek voltak, s igy történt, hogy a sevillai csillagda igen jó hírben állott. Albate g n i o kiigazította Ptolemaeus tévedéseit, különösen a csillagok mozgásáról a hosszúság szerint; meghatározta szabatosan a napkör eltérését; kimérte a napút rézsútosságát, és a mi őt halhatatlani- totta: megismerte a föld-, nap- táv mozgását nyu- gotról keletre, sőtsejditette, hogy utóbb minden más bolygó körében hason eltérés fog fölfedeztetni. — Al-Hashel az ő toledói tábláit Hypparchos és Pto- lemaeusnál jobban készítette el; A 1 - H a z e m az alkonyatot; G e- ber a háromszögtant értelmezte; a hedschira 471-ik évében az esztendő 365 nap, 5 óra — , 49 első- és 15 másodperezre hatá- roztatott.

Az arabok általában inkább a fentartást, mint a feltalálást tartották hivatásuknak, és épen ebben áll az arab műveltség főjellemvonása, — s hogy úgy fejezzem ki magam: érdeme. Indiából vették az algebrát s számjegyeket; a chinaiaktól a delejtüt, melynek segélyével a hajózást tudománynyá emelték; s váljon nem keleten kell-e kutatnunk földmérőik, különösen Hassan ismereteinek forrását, ki háromszögmérésével a régiek előtt megfejthetetlennek látszó feladványokat fejtett meg ? Al-Manzor szorgalommal búvárkodott a csillagászok irataiban, s igen soknak e téren megoldását eszközölte.

A tudományok leglelkesebb pártolója Harun al-Rasid,

25