Papp Géza Gyula: A fogtechnika (Budapest, 1928)

A műfogak és a fogpótlás fejlődése napjainkig - Anyagismertetés - Különféle fémötvözetek

303 A salétromsav koncentrációja, továbbá a hőmérséklet és az idő, amely alatt a sav a cellulózét tartalmazó anyagra hatott, sőt magának az anyagnak celluloze-tartalma szerint a nitrocelluloze minősége különböző lehet s ezek legerősebbike a lőgyapot. A többi gyengébb kollodium-gyapot. A lőgyapottól a kollodium-gyapot abban különbözik, hogy utóbbi éter és alkohol vegyületébrn oldó­dik és a kollodinm néven ismert folyadékot adja: továbbá abban különbözik, hogy kevésbbé robbanékony, mint a lőgyapot. Kámfor. A kámforfa megmetszésével nyerik. Hogy a fának teljes kámfortartalmát elvonhassák, felaprózzák azt a gyökerével együtt s párolás útján csapolják le belőle a kámfort, amely nyers állapotában kámforolajat s egyéb anyagokat tartalmaz, amelyek­től azután 190—200 C fokra való hevítéssel tisztítják meg. Legkereset­tebbek a japán kámfor és a íormózai kínai kámfor, amely Cantonon és Boinbay-n át kerül Európába, ahol Angliában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban tisztítják, finomítják. Ked­velt az amerikai kámfor is. A celluloid nyers állapotban színtelen, áttetsző vagy (vékony lemezekben) színe gyengén sárgás. Színezése festőanyagokkal tör­ténik, amelyek nemcsak felszínesen festik meg, de teljesen átjár­ják minden pórusát. A celluloid nagyon rugalmas, kemény, szinte eltörhetetlen. Késsel vékony lemezekre vágható és kámforszagu, különösen dörzsölésnél. Ha 125 0 fokra hevítik, puha lesz s idomít­ható; egyes darabjai ilyen hőfokon egymásra préselve összeta- padnak. Forró vízben megpuhul s hajlítható. Acetonban és kám­forban szintén felpuhul. Koncentrált kénsavban hosszabb időn át hagyva feloldódik, úgyszintén kálilugban és salétromsavban is. Ha meggyujtják. kormos lánggal és gyorsan ég. Ha a lán­got elfujják, elég gyorsan cg tovább láng nélkül is, sűrű fehér, fojtó kámforgőzt bocsátva. Itt a lő- vagy kollodium-gyapot ég, a kánfor meggyulladása számára nem elég a hő, azért ég láng nél­kül tovább. Az iparban rendkívül sok irányban lehet felhasználni a cel­luloidot. Készítenek belőle fésűket, dísztárgyakat, gombokat, bo­tokat, könyvfedeleket, szipkákat, tárcákat, gyűszűket, Játékszere­ket, kép- és tükörrámákat; a fogtechnikában alaplemezeket. Szálmiák. (szalamia só.) Színtelen vagy vaskloridtól sárgásra, barnásra festett, sós­ízű ásvány. Vulkáni vidékeken, üregekben, hasadékokban lelhető. Átható szaga van. Sztearin. A zsiradékokban van s minél nagyobb azoknak sztearintar- talma, annál keményebbek. Ha megolvasztott faggyúba vagy pálmaolajba magas hőfokra hevített (közel 300 0 fokú) vízgőzt ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom