Papp Géza Gyula: A fogtechnika (Budapest, 1928)
A műfogak és a fogpótlás fejlődése napjainkig - Anyagismertetés - Különféle fémötvözetek
304 zetnek, a magas hőmérséken a zsir- és olajvegyületek a vízzel átdesztillálva a glicerinnek vizes oldalát adják, amelynek felszínén a szabad zsírsavak asznak. A zsírsavakat kipréselik, hogy a folyós olajsavat eltávolítsák s visszamarad a sztearin. Szappan* és gyertyagyártásnál használják az anyag keményítése céljából. A fogtechnikában is találkozunk vele, amennyiben a mintázó és ragasztóviasznak sztearintartalma van, a gipszmintákat pedig sztearin- nal szokták keményebbé tenni. (Lásd: Gipszminták keményítése sztearinnal.) Dr. Melőtte-féle moldine. Mintázó-agyagból és glicerinből kevert gyurma. Hasonló az ablak-kitthez. Terpentin. A fenyőfélék nedve, amely a kéreg megmotszésével vagy magától folyik ki a fából. Ragadós, vastag, gyantás folyadék. Van közönséges terpentin, amely kellemetlen szagú és van finom terpentin, amely átlátszó és jo szagú (velencei terpentin.) Ez az illanó olajokhoz tartozik. Terpentinolaj és terpentinszesz. A különböző terpentinekből vízgőzzel való lepárlás utján állítják elő. A terpentinolaj a ként, foszfort, gyantát feloldja; 10—12 rész alkoholban oldódik. Viasz. Van kínai viasz, amely a Coccus Pela nevű bogár terméke. Fehér, fényes, kemény, szagtalan és íztelen. Azután van méhviasz, amely a méh testének terméke. Fehér vagy sárga színű; vízben, alkoholban nem, éterben jól oldódik. Festéssel és több-kevesebb sztearin hozzáadásával különféle ipari alkalmazást talál. Rendes hőmérsékletnél kemény, gyengén melegítve megpuhul és gyúrható, idomítható lesz. Sztearinnak és kemény gyantának hozzákeverésével kapjuk a mintázó- és ragasztó-viaszt. Előbbibe csak sztearint, utóbbiba gyantát is keverünk. Fogak. (Lásd: Porcellánfogak alakjai és színei.) Porcellán. Por cell án-porok. Pof cellán-f estékek. (Lásd a porcellán-munkáknál.) Sandarakk. Sella kk. iLásd: A gipszlenyomatok beöntése gipsszel.) Lenyomat gipsz. (Lásd: Lenyomatvétel gipsszel.)
