Orsós Ferenc: Emlékkönyv 2. (Debrecen, 1931)
Lőrincz Ernő dr.: Terhesség, szülés és gyermekággyal kapcsolatosan előforduló hirtelen halálesetekről tíz év anyaga alapján
— 44 nicus viszonyok, életmód stb. Ez ingadozások azonban a vérképző szervekben maradandó elváltozásokat nem szoktak előidézni, úgyhogy a szülés után aránylag rövid időn belül helyre- állnak a normális viszonyok a vérképző szervek különösebb megerőltetése nélkül. Egyes esetekben a vörösvértestekben mor- phologiai elváltozások is létrejöhetnek, főleg a terhesség vége felé. Ilyenkor a vérképben a vörösvértestek alak- és nagyságbeli különbözősége észlelhető, sőt magvas vértestek is találhatók, ami a vörös csontvelő fokozott igénybevételét bizonyítja. Nemcsak a vörösvértestek, de a fehérvérsejtek és thrombocyták is megszaporodnak. A terhesség általában ingerképen hat a csontvelőre. A vörösvértestek fokozott újraképződése azok fokozott mérvű felhasználására mutat. Ugyanis azt vélik, hogy a tönkrement anyai vörösvértestek vastartalmú anyaga szükséges a magzatnak saját vörösvértestjei haemoglobinjának a felépítésére. A vörösvértestek tönkremenése és újraképződése rendes körülmények között egyensúlyban van. Találkozunk azonban a terhesség alatt elég gyakran bizonyos anaemiákkal, ahol a vörösvértestek tetemes megfogyását figyelhetjük meg. Az ilyenek vérképében néha igen nagy a hasonlóság az anaemia pernicio- sához. Régebbi szerzők ezeket aenemia perniciosának is minősítették. A betegség kimenetele nem ritkán halálos, amihez elegendő lehet a szülés alatt fellépő csekély vérvesztés is. Megfelelő ellenőrzés, idejekorában alkalmazott szakszerű kezelés és a szülés gondos ellenőrzése mellett a legtöbb esetben teljes gyógyulás következik be. Még inkább akkor, ha a terhesség korai időszakában szakad meg. Ezzel szemben az anaemia perniciosa hosszas kezelés után is csak időleges javulást mutat. A vérkép morphologiai hasonlósága sem lehet ok arra, hogy ezeket az anaemia perniciosához soroljuk, mert hiszen hasonló vérképekkel más betegségeknél is találkozunk. De a boncolási kép sem felel meg az anaemia perniciosanak. Klinikai megjelenésükben ezek az anaemiák gyakran a terhességi vesebajra irányítják a figyelmet és a legtöbb gyakorló orvos a vizeletben keresi a baj okát s legtöbbször terhességi vesebajt állapít meg és sikertelen diétás kezelés után igen gyakran már csak a szülés idejére küldi intézetbe a súlyos anaemiá- ban szenvedő nőt. Ezen tévedésnek az az oka, hogy a betegség
