Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Vitéz Ambrus József dr.: A gyermekkor immunitása és az újabb immunizáló eljárások
— 41 gen subcutan elég jól enyhíti a tüneteket, de a serum-beadással hosszabb időre várni kell, vagy egy másik savó-féleséghez kell fordulnunk. a) Szontagh tanai és a se áriát-elmélete. A streptococcus szerepe amerikai és európai szerzők szerint. Activ és passiv immunizálási eljárások. A scarlattal szemben való immunitás ismertetése előtt a Szontagh-fé\e betegségelmélet alapelveit kell előre bocsátanunk. Szontagh már mintegy 4 évtizeddel ezelőtt hirdette, hogy a fertőzés és a betegség fogalma nem aequalis, vagyis nem tekinthető betegségnek egymaga az, ha a bacterium bejut a szervezetbe, hanem a betegségek legmélyebb oka a hibás constitutio. Szontagh a gyermekbetegségeket figyelve azt tapasztalta, hogy ugyanazon betegség egyénenként más-más formában mu- tatkozhatik és ez alapon csoportok különböztethetők meg, melyek mindig jellegzetesek az egyes constitutio-typusokra. Ugyanazon kórforma kis %-ban másik diathesises körön belül is megjelenhetik, tehát a constitutiotypusok nem jelentenek éles határokat, ami az öröklődéstani törvények alapján különben is könnyen érthető. A betegségek regulatiós krízisek s rendeltetésük az, hogy visszaállítsák azt a harmonikus regulatiót, ami az egészség állapotában megvolt s ami endogen okok, Szontagh szerint feltételek, következtében megváltozott. Nincsen kizárva, hogy a bacteriumok azért jelennek meg a betegség folyamán, hogy segítsenek a szervezetnek a harmonikus regulatio visszaállításában; tehát valószínűleg szükség van reájuk. Ez értelmezés tudatosan teleologiás, de Szontagh szerint máskép a folyamatoknak és a gyógyulásnak értelmét megadni s a bacteriumok szerepét megjelölni nem lehet. A betegségeknek autochton regulatióként való értelmezése világosan megjelöli azt, hogy a bacteriumok csak másodrangú tényezők és amiképen az egyén betegségei is organicus periodicitások, így a fajokéi is azok, és ezeket nevezzük az epidémiáknak. a' betegségegység fogalma magába zárja azt, hogy a manifestatiók külsőségekben különbözhetnek, beszélhetünk vi- rulensebb és kevésbbé virulens járványokról, scarlatról, vagy morbilliről, de ezek lényegükben mind azonos regulatiós szűk-
