Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Vitéz Ambrus József dr.: A gyermekkor immunitása és az újabb immunizáló eljárások
— 42 — ségszerűségek, amiket az organismus olyan variatióban és annyiszor fog produkálni, amilyen minőségben és ahányszor szüksége van reájuk az egészség helyreállítására. Még a contagiosus betegségek is csak járvány idejében contagiosusak, különben autochtonok. A pathogenesis problémái ezzel egy csapásra új megvilágításba kerültek és meglepő, hogy a „bacterium mint kórokozó” alapelvére épített tanok közül is milyen sok egyezik evvel, (így Moro felveti a mutatio lehetőségének gondolatát, mert megfigyelése szerint, ha az incubatiós szakban lévő kanyarós kevés reconvalescens-savót kap, a bekövetkező exanthemák hol varicella, hol rubeola typusúak, úgyhogy nem ismerve az előzményeket, a klinikai kép alapján a helyes diagnosist nem is lehet felállítani. Hasonló megfigyelései vannak Petényinek. Sahli a varicella és a variola mutatióját is lehetségesnek tartja.) Ez a tan a Hippokrates-féle betegségelmélethez áll közel, pontosabban: lényegében azzal azonos, csak formában modern. Az a körülmény, hogy Szontagh a constitutiót állította a problémák középpontjába, az új tudományágnak, „Constitutio- tannak” nagy fejlődést biztosított. A constitutio tana, minthogy kapcsolatos az öröklődéstani kérdésekkel, az öröklődéstannal együtt a jelenkor legnagyobb orvosi problémája. A kutatás két irányban különül el lassanként és el kell dőlnie, hogy az örök- lődési törvényszerűségek felhasználásával sikerül-e majd a hibás constitutiókat az endogen feltételekkel s ezekkel a megbetegedés lehetőségeit is kiküszöbölni az utódokban, vagy a bacteriumok elleni harc fogja-e megszabadítani az emberiséget a betegségektől? Ebben jelölhető meg a Szontagh-tannak történelmi jelentősége. Szontagh a scarlatina kórtani meghatározását ezekben adja meg: a scarlatina az exsudativ diathesises alkat jellegzetes regulatiós manifestatiója. Ugyanaz az angina is. Ha az anginához en- és exanthema járul, akkor a megjelenő klinikai képet scarlatnak nevezzük. Ez a magyarázat érthetővé tette, hogy a scarlat miért nem terjed úgy, mint a contagiosus betegségek, továbbá egységes magyarázatát adja a különböző scarlat-for- máknak: a sebészi beavatkozások (főleg tonsillectomiák), szülés, zúzódás, égés, forrázás, lúgroncsolás, serumbetegség stb. utáni
