Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Haranghy László dr.: Érdekesebb esetek a léppathologiából
— 202 A lép szövettani elváltozásai a következők: A tok és a gerendák középvastagok, határaik élesek. A reticularis váz általában közepes, azonban néhol egyes fibrosus tuberculumok közelében a trabecularis váz megvastagodott. A reticularis fonalak ezen a helyen sűrű, szűkhézagú hálózatot alkotnak s a pulpa itt sejtszegény. Ezen utóbbi helyektől eltekintve a pulpa sejtbő. A sejtek főtömege lvmphocyta, azonban nagy számban vannak változatos alakú pulpa- és reticulum-sejtek is. A pulpa reti- culum-sejtjei sokhelyen durva haemosiderin-rögökkel és ezekkel vegyest vagy külön lipoidszemcsékkel kitöltöttek. Plasmasejtek, eosinophil-sejtek, leukocvták jelentősebb számban nem mutathatók ki. A sinusok tágak, 1. ábra. Átnézeti kép számos tuberculummal. 80-szoros nagyítás. Haematoxylin-eosin-festés. vérrel kitöltöttek. A sinus-endothel nincs megszaporodva. A tok alatti réteg vér- és sejtszegény. A tüszők erősen sorvadtak, csiracentrumuk nincs, udvaruk általában elmosódott. Néhány tüszőudvarban azonban nagy kiterjedésű, olykor a tüsző belsejébe is behatoló vérzés található s egy-két helyen a tüszőudvarban haemosiderin-tartalmú reticulum-sejtek találhatók. A trabecularis artériák és vénák általában épek; néhány folliculus-érben mérsékelt fokú hyalinos lerakódás észlelhető. A pulpa főtömegét elfoglaló tuberculoticus elváltozások rendkívül változatos képet mutatnak. Főleg a sajtos területek közelében, de azoktól függetlenül is számos apró epitheloid typusú tuberculum található, mely L a n g h a n s-typusú óriássejteket rendesen aránylag nagy számban tartalmaz. (1. ábra). Epitheloid typusú tuberculumok a tokban és a gerendákban csak a sejtgó%
