Oláh Gusztáv dr.: Az elmebetegségek orvoslása (Budapest, 1903)
II. Az elmeorvoslás általános irányelvei és eszközei
.'58 legtöbb régi rendszerit tébolydában, az orvosok chablonszerüen ugyanazon napi munkát végzik. Az agybetegségek maguk és azok segédtudományai: az experimentális pszikológia, a szövettan, a kémiai vizsgálatok, egyes orvosló eljárások oly terjedelmesek, hogy tökéletes munkát valamennyiben egy ember nem végezhet. Hogy mennyire meglehet pl. idiótákkal a szocziális minősítést közelíteni és azokat relative társadalomképessé tenni, arról tanúskodnak az eredmények, melyeket az idiótákkal foglalkozó speczialistáink felmutatnak. Ezek az idióták tébolydában elhelyezve, az orvosi szolgálat mai szervezete mellett maradtak volna, a kik voltak. Az intézetek vezetőségének feladata a specziálizálásnak, mely az orvoslás haladásának kulcsa, az intézet keretében érvényt szerezni. Am ez csak nagy intézetegységben lehetséges. Mindenképen előnyös, ha az intézetek az állam kulturális góczpontjai körül vannak elhelyezve. Az elmegyógyitó intézetek semmi lokális érdeket nem képviselnek, mint pl. a kórházak. Tévedés azt hinni, hogy azok élelmezése, fenntartása, messze künn a vidéken olcsóbb ; azon többször hangoztatott érv pedig, hog\7 ilyen vállalat által egy egész vidék piacza és kereskedelme fellendül, megállhat ugyan, de semmi arányban sincs azon veszteséggel, a mit az intézet szenved, ha távolszakad a nagyváros kulturtényezőitől, tudományos egyesületeitől, könyvtálaitól, főiskoláitól és társadalmától. Sokaknak tetszetős az eszme, hogy a gyógyithatlan munkaképes betegek u, n. gyarmaton valami szép és egészséges helyen összegyüjtessenek és ott mezőgazdasággal foglalkozzanak. Ezen idyllikus és tetszetős eszme az ideális megoldás képét nyeri, ha még az is hangoztatik, hogy a kolónia maga magát tartja fenn, (van már ilyen intézet Németországban) s hogy a költségeket a betegek munkája fedezi. Ezen érvelés kissé elmeorvosiatlan. Minden nagyobb elmegyógyintézetnek szüksége van ugyan gazdasági telepre, és pedig nem adminisztratív de kurativ szempontból de viszont ez csak egyik szerve lehet magának a gyógyintézetnek. A gyógyithatlan munkásanyag önczél gyanánt való különválasztás a fennálló intézeteknek a kegyelemdöfést adná meg.
