Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Harmadik szakasz. Az életmüves vegytan (Organica Chemia) - F. Zsírok és zsíros olajok
miszerint a zsirnemek csak a növényországban képeztetnek, s innét már készen vétetnek fel az állatok által. A növényországból származó zsirnemek többnyire folyók, s akkor olajoknak neveztetnek; némelyek közülök csak igen alacson bőfoknál merevülnek meg. A zsirnemek bígfolyók csak magasabb hőfoknál lesznek, míg közönséges hőfoknál úgynevezett zsíros államánnyal bírnak. A melegvérű állatoknak zsírja többnyire szilárd, de szilárdságuk változik a test része szerint, melyben ta- láltatik. A halaknál, valamint általában a hidegvérű állatoknál a zsir folyó. A növényeknél az olajt többnyire a magban, vagy annak borítékjában találjuk lerakva, apró sejteket töltvén ki. A levelekben és a kérgekben a zsir viasznemü anyagként van lerakva. A növények magvában az olajtartalom néha tetemes. A lenmagban péld. 20%, a repcemagban 35-40%, a ricinusmagban egész 60 százalékra megy az olaj tartalma. E magokból az olajt többnyire sajtolás által nyerik. Hogy ez annál könnyebben történjék, az olajos magokat előbb megtörik, s aztán hevítik, mi által az olaj hígabb lesz és könnyebben kifolyó. Gyakran azonban az olajt tarló részeket kévéssé rothadásnak indúlni hagyják, mi által az olajt tartalmazó sejtszövet felbomlik, s az olaj könnyebben folyik ki. Az állatok zsírját többnyire kiolvasztják. A hőfok, melynél a különféle zsirnemek olvadnak, igen különböző és -5° és-}- 60° között változik. 250 fokon túl hevítve, erős, az őrt és szemeket erősen bántó gáznemeket választanak ki, mialatt bomlást szenvednek, úgy, hogy bontatlanul nem destillálhatók. E tulajdonságuknál fogva különböztetjük a zsíros olajokat az dióktól. Még magasabb hőfoknak kitéve, tökéletes felbomlást szenvednek, mialatt fénylő lánggal égő gáznemeket fejlesztenek ki. 717. A legtöbb zsirnemek oxygent színak magukba, ha szabadon állanak a levegőn, csak hogy különböző mohósággal. Némelyek közülök csak keveset színak fel, s nem is változnak sokat alatta, csak hogy kellemetlen szagot nyernek. Ezekről azt szoktuk mondani, hogy avasodnak. Mások ellenben oxygent tetemes mennyiségben vesznek fel, mi alatt sűrűdnek, és felületükön hártya képeztetik, míg végre egészen megszilárdulnak, kiszáradnak. Ezek száradó olajoknak neveztetnek. Csak ezek használhatók a festésnél, és a fénymáz (Firnisz) előállítására. A Zsírok és zsíros olajok. 513 22**
