Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Harmadik szakasz. Az életmüves vegytan (Organica Chemia) - F. Zsírok és zsíros olajok
512 Cserzés. ásott és dészkákkal vízmentesen kibélezett gödrökbe rakatnak úgy, hogy minden két bőr közé cserfahéjt (Lobe), vagy durvára őrlött gubacsport hintenek, mit addig ismételnek, míg a gödör a berakott bőrökkel tele van. Erre a gödröt vízzel tele töltik, a bőröket pedig dészkákkal el fedik és kövekkel súlyosítják. így hagyják a bőröket az első csávában több holnapokig, mire kiveszik és cserfahéjjal újra meghintve, ismét berakják a gödörbe. Ez eljárást még kétszer vagy háromszor ismétlik, míg a bőr elkészült, az az keresztül van cserezve. Az efféle eljárás mellett a talpbőr cserzésére 15-20 holnap igényeltelik, mire az utolsó csávából kiveszik, és szárítva a kereskedésbe hozzák. 715. A finomabb bőr készítése legtöbb részeiben hasonló mód szerint történik. Csak a kopasztásra nézve van különbség, mely nem besózás által, hanem akként történik, hogy a bőröket mésztejbe helyezik. A gyártásnak többi részei megegyeznek az elsőbbivei, csak hogy sokkal rövidebb ideig tartanak, és a cserzésre gyöngébb csávát használnak. Hogy a bőrt a mennyire csak lehet hajlékonnyá tegyék, azt előbb vízben áztatják, aztán részint fa-, részint vasszerszámmok- kal jól megdolgozzák és simítják, mire még nedveses állapotban halzsirral, vajjal vagy más zsirnemekkel jól bekenik. A mint a víz a bőrből elpárolog, úgy húzódik be a zsir annak likacsaiba. E cserzés alatt ennél fogva a cserfahéj vagy a gubacsok cser- sava vegyül a bőr alkatrészeivel. Mentül tökéletesebben történik az, s mentül inkább van a bőr áthatva a csersavtól, annál lartó- sabb, állandóbb és a víz által áthatlanabb lesz a bőr. F. Zsírok és zsíros olajok. 716. Ez alatt folyó vagy meleg által könnyen olvasztható anyagokat értünk, melyek papíron úgynevezett zsíros foltokat alkotnak, és részint sajátszerü alkotásuk, részint pedig azon különös tulajdonságuk által tüntetik ki magukat, hogy bizonyos aljakkal egyesülve, vegyületeket alkotnak, melyeket szapanoknak nevezünk. A zsirnemek részint a növény, részint az állatországban találtatnak. Vannak olyanok, melyek mind a két országban minden különbség nélkül előfordulnak, miből némelyek azt következtették,
