Némai József dr.: A Budapesti Orvosi Kör és Országos Segélyegyletének története (Budapest, 1896)
14 és közvetve sokat tett; sem érdemei nem maradtak kevésbé dicséretesek, sem munkálkodása nem maradt meddő. A közel két évig alakuló és végre meglevő kör tehát fiatal hévvel indult munkaprogrammjához, melyek négy osztály között megosztott: 1. A gazdasági osztálynak volt 25 tagja, elnöke Glück Ignácz a kör gazdája, jegyzője Ludvigh; 2. A közegészségi osztálynak szintén 25 tagja Linzbauer tnrt választotta elnökül, jegyzője Szohner volt; 3. Az orvosügyi osztálynak elnöke Batizfalvy és jegyzője Dubay volt, ugyancsak 25 taggal; végre 4. a segélyalapi osztály 20 taggal Bakody elnöklete alatt működött. A novemberi közgyűlés tárgyai gyanánt a főváros közegészségi szervezésének előleges megbeszélése és Ghyczy adótörvény- javaslatának viszonya az orvosi keresethez tűzettek ki. Az első tárgyról Sch ermann referált, általában emlitvén meg a közegészség szervezésének feltételeit és indítványozza, hogy a tárgy adassák ki a kebelbeli közegészségi szakosztálynak javaslattétel végett; az adójavaslatra vonatkozólag pedig elhatározta a közgyűlés, hogy kérelemmel járul a képviselőház elé, a melynek szerkesztésével Batizfalvy, Balogh T., Adler, Kurtz és Osváth bízattak meg. Ezen kérvény aztán az albizottság által megszerkesztve és az illető szakosztály jóváhagyását megnyerve Tisza Kálmán akkori ellenzéki képviselőnek adatott át, azon kérelemmel, hogy a t. ház elé terjeszsze s Tisza ezt szivesen teljesítette, ámbár szolidaritást a kérvénynyel nem vállalhatott. Az orvosi kör ezen legelső felterjesztvénye, mely nem volt sikerében szerencsés, lényegileg a következő: A budapesti Orvosi Kör fólterjesztvénye a magas képviseloházhoz a keresetadd tárgyában. Mélyen tisztelt Képviselőház! A keresetadó tárgyában a M. T. Képviselőház elé terjesztett törvényjavaslat 2. §-a az adókötelesek III. osztályába sorolta a haszonbérlők-, gyárosok-, iparosok-, bankárok-, kereskedők-, ügyvédekkel stb. együtt az orvosokat is. Ugyancsak e törvényjavaslat 14. §-a az orvosok adóját következőleg szabja meg: «Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek azon része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fennmarad. A tiszta nyeremény minden száz forintja tiz forint jár keresetadó fejében«. A budapesti orvosi kör a törvényjavaslatnak imént említett mindakét czikkelyét (14., 17. §§.) igen súlyosnak és igazságtalannak tartja az orvosokra nézve. Nézetét a következőkben indokolja:
