Némai József dr.: A Budapesti Orvosi Kör és Országos Segélyegyletének története (Budapest, 1896)
12 átengedésére nézve — megtagadta és erről Poor elnököt levélileg értesítette. Ez főleg azért lepte meg a kör tagjait, mert ezek legnagyobb száma, talán 70 egyszersmind az orvos-egylet tagja is volt, azért a kör elhatározta, hogy addig, mig saját helyiséggel nem hir, a fővárosi közgyűlési helyiségben fogja tartani közgyűléseit. E helyett azonban alkalmasabb volt a Vigadó terme, hol az augusztusi közgyűlésen a megerősített alapszabályok felolvastattak. Az ügyrendnek javaslatba hozatalára Rakita, Dulácska és Kurtz tr.-ok küldettek ki; az osztályok és bizottságok megalakítására megállapodás történt és a vándorgyűlések győri nagygyűlésére a kör képviselete határoztatott el. A választmány a bekövetkezett őszön a Rókus-kórház igazgatói helyiségében ülésezett, mig végre a Hungária szállóban bérelt szobát, a hol üléseit és barátságos napi találkozásait tartotta. Időközben számos vidéki tag lépett be a körbe, kik közül elsők voltak: Frantz Alajos törvsz. orvos, az egri akadémia tanára, Bódogh Albert megyei tiszti orvos Miskolcz, Makara György Veszprém m. II. főorvos, Rottmann József Rereg m. tiszti főorvosa, Síkor József törvsz. orvos Győr, Révay János Zenta, Plichta Soma Losoncz, Orbay Antal Jászberény, Magaziner József Reregszász, Kiss György Szabadka, Bócz József megyei főorvos Nagyenyed stb. «Az orvosi kör alig végezte be szervezkedését, az ügyfeli társas találkozások már is nemes tettekben dicsőítik a kör czéljait és eszméjét» írja a »Gyógyászat»; ugyanis a kör segélyalapjához Török József gyógyszerész 100 frtot, Poor elnök 300 frtot, Szontag Ábris 100 frtot, Linzbauer, Rakody 100 frtot ajánlottak fel. Későbben ehhez járult még özv. Flór Ferenczné 1500 frtos adománya. A kör immár komolyan fogott a munkához; elég tárgy kínálkozott arra, hogy értekezletei ne maradjanak meddők; az orvosi közvéleményt foglalkoztatták az ország és a város közegészségi kérdései, melyek a múlt évben lefolyt cholera-járvány után a hatóságoknál és a kormánynál is éber figyelem és megvitatás tárgyát kellett, hogy képezzék. Napi kérdések voltak a főváros vízvezetéke és csatornázása, a Rókus-kórház lebontása (már akkor is), a főváros közegészsége administratiója Ruda és Pest egyesítése alkalmából ; a kerületi orvosok, orvosrendőri teendők, a kósza szerelem kérdése, az uj adótörvény alkalmából az orvosok megadóztatása és nem utolsó sorban az orvosi díjazás ügye. Hamary D. egy czikke
