Nékám Lajos dr.: Dolgozatok a székes fővárosi Bacteriologiai Intézetből (Budapest, 1897)
I. Dr. Nékám Lajos: A bőr leukaemiás megbetegedései
16 DR. NÉKÁM LAJOS ha nem lennének a vele rokon lapok -— ez a lymphodermia eset egész tiszta lenne, jól' megkülönböztethető a mycosis, füngoidestől. A discussióban Hallopeau megkérdezte Besnier l öl, hogy mit gondol a lymphodermiának a mycosis fungoideshez való viszonyáról. Besnier szerint a rokonság kétségtelen. Mindkettőben a nyirkrendszer van megtámadva és a szövettani elváltozások identicusak. Azonosak a pruritus fellépte és az eczémás támadások is. Bizonyosan vannak átmenetek a 2 fogalom között, a milyennek Blanc esetét tartja. Egy második esetet ugyanakkor Vidal említett fel, egy 66 éves kőművest, kit öt év előtt haláláig kezelt mycosis fungoides ellen s kiről azt hiszi, hogy a lymphodermia perniciosa leírása reá illenék. Beteg halála előtt két évvel általános börlobot kapott, majd elgyöngült s folytonosan exulcerálódó, genyedö, majd eltűnő tumorokat kapott. Vérlelet 3'4 millió vörös 31000 fehérrel szemben-. Ezek alapján Vidal arra a következtetésre jött: «leukocytosis van jelen, de nem leukaemia». «Továbbá nem osztom Kaposi véleményét a lymphodermia perniciosa külön helyzetét illetőleg; ennek különbözősége a mycosistól nincs kimutatva.» Egy harmadik esetet Hallopeau demonstrált. Itt az egész bőr vörös volt, helyenkint kiemelkedőbb, tömöttebb ; mirigyei nagyok; a bántalom eleinte a subpapilláris rétegben székelt, később azonban egy 1 mm vastag adenoid réteg képződött. A vérvizsgálat normális vért mutat. Leukaemiának sehol semmi nyoma. A legújabb esetet Nobel közölte. Egy nő arczán és mellén részben diffus, részben körülirt. vörös, tömött tésztatapintatú helyek voltak a bőrön. A végtagokon ellenben ez mindenütt fényes. Morózus arcz- kifejezés ; erős viszketés; gyenge mirigydaganat; rossz táplálkozás. Vér normális. A leukaemiának tehát minden nyoma hiányzik s Kaposi mégis megerősíti a diagnosist. Még Parfianorics is demonstrált egy beteget a kalugai orvosegyletben, a kiről azonban semmi adatot se tudtam szerezni. Egy ide vonatkozó esetet magam is észleltem Besnier osztályán az akkori helyettesnek, Dr. Thibierge-nek szívességéből. IV. Eset. Egy 50 éves elzászi pék összesen 10 hónapig volt beteg. Egész bőre rákvörös, viszkető, tömött, ránczos, megvastagodott, pik- kelyező volt; hónalján és lágyékán néha levált a hám tenyérnyi terüle
