Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
Sebészet kezelés abban áll, hogy alkalmas kötőkkel, sérvkötő (bracherium) a zsige- reknek a tömlőbe jutását akadályozzuk meg. Sérvkötőt csakis szabad, teljesen visszahelyezhető sérveknél alkalmazhatunk. A sérvkötő készülhet rugóval vagy a nélkül. Fő alkatrésze a sérvkaput elzáró vánkos (pelotta) melyet, a medence körül futó szallaggal erősítünk meg, ebben a szallag- ban lehet elhelyezve a rugó, mely a pelottával szorosan összefügg s hátul az egészséges oldali gerincoszlop széléig ér. A szallagnak akár rugalmas elastikus az, akár rugót tartalmazó, comb vagy lágyéksérvnél egyaránt a crista ilei alatt kell futnia. Köldök vagy hasfali sérvnél mindig csak rugalmas sérvkötőt használunk. A kőidnek mérték szerint kell készülnie s a rugónak teljesen a testhez kell simulnia, de nyomást csak a két végponton gyakoroljon. A rugó alakját és elhajlását, ón szallagnak a testhez illesztése által nyerjük, megkapva igy a medence alakját. A lenyomatott papírra rajzoljuk. Az elhajlást és a medence mellső felületének hosszát az ónlemeznek legnagyobb domborulatán való összenyomása által nyerjük, a lemez ezen alakját ismét lerajzoljuk. A lemez sérvkapui végéhez rajzoljuk meg a pelotta alakját, nagyságát és domborulatát. A pelotta alakja a sérvkapu minőségétől függő (külső lágyéksérvnél körte, combsérvnél kör alakú), a domborulat a kapu nagyságától és a zsir párnázattól függ (kövér egyénnél erősebb domborulat kell). Végül meg kell még adnunk a medence vagy has kerületét és a rugó erejét; nehéz munkát végző vagy köhögő egyénnek erősebb rugó szükséges. A sérvkötő rögzitése érdekében célszerű comb-szallagot is alkalmaznunk. Sérvkötővel gyógyulás, azaz a kapu összenövése csakis gyermekeknél érhető el. Odanőtt, vissza nem helyezhető sérveknél csakis a radicalis műtéttel érhetünk célt. Radikális eljárásainknál célunk (minden sérvnél azonos) a tömlőnek a perit, parietale niveaujában való bevarrása , a tömlő kiirtása s a hasfali nyílás elzárása A műtét végrehajtása természetesen a különféle nemű sérveknél más és más. Odanőtt sérvtartalmat felszabadítunk, elfajult cseplesz részeket lekötünk és kiirtunk. Kizárt sérveknél a kizáródást vértelen vagy véres úton szüntethetjük meg. A vértelen úton való beigazítást csakis azon esetekben szabad megkísértenünk, melyeknél a sérvtartalom épségéről teljes bizonyságunk van, azaz a sérv friss és az általános tünetek még nem fejlődtek ki. A megoldást megkísérthetjük magas meleg beöntésekkel oly czélzattal, hogy az ez által előidézett erősebb peristaltika maga húzza vissza a beszorúlt bélkacsot. A beöntés hatását fokozhatjuk a beteg célszerű fektetésével, felpóckolt medence, csípő és térdizületben behajlított végtagokkal, hideg borogatásokkal általános meleg fürdőkkel. Ez a negatív taxis. Ezen eljárások sikertelensége esetén kézfogásokkal a positiv taxis-sál teszünk kísérletet, melynél az előbb leirt helyzetben fekvő betegnél a sérvet egyik kezünkkel alapján rögzítjük, másik kezünkkel pedig körülfogva a sérvtömegét, erre koncentrikus erélyes de nem kíméletlen nyomást gyakorlunk. A sérv puhulása, korgás, kézfogásunk eredményét jelzi, a sérv hirtelen eltűnik s tapintó ujjúnkat bedughatjuk a sérvkapuba. Teljes a siker, ha a beteg a feszülés érzésétől megszabadul. A positiv taxisnál nagy erőt kifejtenünk nem szabad, nehogy belső vérzést, esetleg rupturát idézzünk elő. Nagy erő alkalmazásánál, különösen kövér egyéneknél, a sérvvel leválaszthatjuk a perit, parietalét s a sérvet 56»
