Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
500 Kuzmik Pál egy felső sávos és egy alsó kocsonyás rétegre. A geny szilárd alkatrészek ben nagyon gazdag. A számos fehér vérsejten és sok microorganismuson felül találunk benne fibrint, zsír és cholestearin jegecet, szövet törmeléket stb. Tartalmaz továbbá paraglobulint, albuminatokat, myosint, leucint és tyrosint. Az esetben, ha a geny rostonya cafatokat is tartalmaz, genyes rostonyás izzadmánynak nevezzük. Eves (putrid) az izzadmány akkor, ha a váladék a microorganismusok behatása folytán szürkés, szürkés-zöldes, barnás híg váladékká változik. A gyulladást előidéző okok első négy csoportjáról később külön lesz szó, e helyen csak a microorganismusokról szándékozunk röviden megemlékezni. (L. I. k. 194. 1.). A gyulladást előidéző mikroorganisniusok egy sej tű. chlorophylmentes gömbölyű, cylindricus vagy orsóalakú, maggal és burokkal biró növényi lények, melyeknek színtelen protoplasmája festhető, fehérje és nuclein tartalmú. Folyadékban tengelyük körüli vagy inga mozgást végeznek, sőt protoplasmájuk összehúzódhatásánál fogva kúszva is tovább haladhatnak. Hasadás által szaporodnak, innen is nevük hasadó gombák, schizomyceták. Legfontosabbak: 1. a coccusok, melyek ha osztódásuk után együtt maradnak diplococcusok. 2. Bakteri uniók és bacillusok. 3. Spirillumok (csavar alakúak; egyszeri csavarulattal vibrio, többszöri csavarulattal spiro- chaeta.) (Az állati microorganismusok, protozoák közül a sebészetet csak a coccidiumok némely faja érdekli.) A schizomyceták bizonyos meleget (35—37 ) és nedvességet igényelnek, a viz elvonása megöli őket. — Egyesek fejlődéséhez szükséges az oxygén (aérobioták), mások ezt nélkülözhetik (anaerobioták.) Csakis organicus vegyületekkel táplálkoznak, miért is jó talajra találnak a vérsavóban, gelatinán, a sterilizált vízben pedig elpusztulnak. Egyesek csak bizonyos talajban élnek meg, a sebészeket érdeklők azonban sajnos a legtöbb talajon szaporodnak. Jellemző e microorganismusokra, hogy az esetben, ha különféle neműek vannak együtt, az ellentállóbbak elpusztítják a gyengébbet. Nagy fontosságú Koch tapasztalata, mely szerint minden microorganismus azonos viszonyok között mindig egy és ugyanazon kóros elváltozásokat idézi elő. Ezen tapasztalat mellett megáll természetesen az az észlelet is, hogy egy és ugyanazon helyen több különféle microorganismus is előfordulhat. — E növényi schizomyceták mindenütt találhatók, a föld felső rétege azonban különösen gazdag bennük; a föld kiszáradásával a coccusok hamar elpusztulnak, a bacillusok többé kevésbbé tovább bírják a szárazságot. Könnyűségüknél fogva a légáramlatban bőven találkozunk velők s a lélegzettel állandóan bevitetnek a szervezetbe, mely ha ép, megöli őket, kevésbbé ellenálló részekbeu azonban megtelepedve, előidézik káros határukat. Bevitethetnek azonban a szervezetbe, ételekkel is megfertőzhetik azt az esetleges nyílt sebek utján is. Kóros hatásuk a szervezetre nyilvánul 1. az által, hogy elpusztítják a sejteket; 2. ferment képzésük által, melylyel a szervezetet megmérgezik. Legveszedelmesebb ferment a ptomaiu. 3. eltömeszelik a hajszáledény okét, megakadályozva a táplálkozást s ezáltal a szervek működését; végül 4. hogy gyors szaporodásukhoz felhasználnak sok fehérjét. A szervezet ellentálló képessége főleg a vérsejtekben, vérsavóban és az edények endotheljében van. Hogy mi módon távolodnak el a szervezetből a microorganismusok, arra pontos felvilágosítás ez idő szerint még
