Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
542 Kuzmik Pál lagos szövet ujdonképződéssel. Előbbi esetben a daganat első stádiumában adenoma jelleggel bir. A cystomák kedvenc helyei a petefészkek, emlők, ritkábban a herék, máj, vese stb. Különféle nagyságot érnek el, nem ritka a 20 kg.-nál is súlyosabb daganat. A simafalú többnyire egy rekeszü cystomák, csak fejlődési helyük és nagyságuk által nyilvánítják roszindulatúságukat, míg a papilliferum alakjai a papillák növése folytán és a metastasisok által veszedelmesek. A papillák növésükben áttörhetik a tömlőfalat s annak felszínén burjánozva karfiol külleműek s elboríthatják az egész hashártyát. A cystomák fájdalmatlan lassan növő daganatok, felismerhetők többnyire sima felszínük, éles határuk és a fluctuatio által. Th A művi radikális kiirtás. A petefészek tömlőkről lásd a nőgyógyászati részben. A teratoid daganatok egyik faját a dermoid-cysta-t charakterénél fogva a cystomák mellé kell sorolnunk. Veleszületett daganatok, valószínűleg a csirlemezek rendellenes fejlődésének eredményei, melyeknek belfelülete a kültakaróval sok tekintetben azonos. A hámsejt rétegekben megtaláljuk a Rete Malpigliiit és a papillaris részt, mely a bőrre emlékeztet. A cysta fala sokszor egyébként is a bőr attribútumait tartalmazza mint a faggyú mirigyeket, hajakat, hajtüszőket s nem ritkán izzadság mirigyeket, fogtüszőket is. A cysta bennéke világos, zsíros, pépes, olajos tömeg keverve hajakkal, fogakkal, a bőrtömlő alatt bőr alatti kötőszövet, zsír, porc, csontdarabkák találhatók, néha ideg, sima és haránt csíkolt izomszövet stb. Leggyakoribb előfordulási helyük az ovarium, továbbá a here, peritoneum, nyak, orbita, orr, kereszttáj. Diagnosticus értékkel bírnak Kocher és Streit azon észleletei, hogy a dermoid cysták leirt bennéküknél fogva külső nyomásra alakíthatók s nagyobb hajtartalmuk esetén némi sercegés is érezhető. Lassú növésű jóindulatú daganatok. Egyedüli tli. a művi kiirtás. Noha nem ujdon-képződmények, tehát nem daganatok a differenti alis diagnosis érdekében e helyen említjük meg az egyszerű cystákat, a szervezetben található sebészetileg fontos tömlős elváltozásokat. Virchoiv szerint 3 faját különböztetjük meg u. m. a) a tüszők tömlős elváltozását (mint a Graaf-féle tüszők, nyálkás vagy colloidszerű elváltozása) vagy a tüszők kivezető csöveinek eldugulása folytán létrejövő tömlőképződést milyen a böratka (comedo\ kölesdaganat (milium) és a kása- daganat (atheroma). Az atheromák a bőrtüszök visszatartási tömlői s tojásnál is nagyobbra nőhetnek. Az eléggé tömött kötőszöveti burok többrétű lapos epithellel van bélelve, melyet az elszarúsodott lapos sejtek tömege fed. Tartalmuk kásaszerü, az elhalt és levált epithel sejtek faggyúval, chole- stearin. leucin és tyrosinnal keverve ritkábban egyes szőröket is tartalmaznak. Többek szerint a bőr alatti kötőszövetben található atheromák is embryonalis bőrlefüződéseknek tekintendők (Franke, Török), mert kötöszöveti falukon papillaris kinövések láthatók. Leggyakrabban az arc, nyak és fejtetőn fordulnak elő. Izgalmak folytán meglobosodva elgenyedbetnek, váladékuk ilyenkor különös émelygős savanyu szagu. Lassú növésű, körülirt, gömbszerü, fájdalmatlan, feszes néha fluctuáló terimenagyobbodások. Tokkal együtt való kiirtásuk nemcsak kozmetikus szempontból van feltétlenül indicálva, de azért is, mert szétesésük után fekélyképződéshez vezetnek,
