Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kenézy Gyula: Nőgyógyászat
Nőgyógyászat 799 az oka. A nyakcsatorna hengerhámja a portio külső felszínére is átterjed s mert csak egy soros, alóla jobban kilátszik a verteit szövetek vörös színe. Olyan a méhszáj környéke, mintha sebes volna (erosio). Növeli a csalódást az is hogy tapintáskor a gyenge hámréteg könnyen megsérül és vérzik. Lehet az erosió felszíne sima (erosio simplex), de lehet bársonyszerü is, ha nagyon sok rajta a mirigy s a sűrűn fekvő mirigy nyílásokat apró szálak választják el egymástól (e. papillaris). Az is megtörténik, hogy sok retentiós tömlő van az erosióban s ezeknek áttetsző kékes színe tarkává teszi az erosiót (e. follicularis). Ezeken az erosiókon kivül, amelyek tehát nem hámtalan, hanem hengerhámmal fedett helyek, néha igazi ero- siók is lelhetők pessarium okozta decubitus, vagy más fekély gyógyulásaként (e. granulosa). Néha újszülötteknél és csecsemőknél is találni erosiót (e. congenita) a mely fejlődési hiba. A mirigyek túlképződése mellett szaporodik a nyak kötőszövete is, még pedig aszerint, a mint a betegség az egész nyakra kiterjed, vagy csak az egyik vagy a másik ajkában fészkel. Ennek megfelelőleg vagy az egyik, vagy mindkét ajka, sőt az egész nyak túlképződik. Ha a mirigyek sarja- zása körülirt, akkor uyálkapolypok támadnak. Az idült gyulladás e kórképéhez nagyon hasonló elváltozásokat okozhatnak a nyak repedései után támadt hegek, meg a méhszájnak a kifordulása is. A nyak idült gyulladása liypersecretiót (folyás), a retentiós tömlők nyomása feszülést, fájdalmat, a szerv vérteltsége pedig a medencében telt- séget, nehézséget okoz. A betegség felismerhető arról, hogy a portió nagyobb, néha igen nagy, esetleg egyik, rendesen a mellső, ajka megnyúlt. A méhszáj tágabb, körülötte bársony tapintató, erosiót, gyakran még retentiós tömlőket, sőt polypokat is lelhetni. Az erosió néha a rák gyanúját keltheti. Ilyen esetben csak a górcső segít. A mikroskopikus (litt*, diagu. lásd a ráknál. Ha a genitálcsatorna többi részében nem leljük a gonorrhoea jeleit, a váladék górcsői vizsgálásával kisértjük meg a betegség természetének a megállapítását. Ez néha sok munka árán sem sikerül. A betegség jóslata quoad vitam nem rósz. A teljes gyógyulás a betegség okának a természetétől függ. A gonococcusokat igen sokszor semmiféle módon sem tudjuk kipusztitani s a betegség kisebb-nagyobb idő múlva újból visszatér. A mehanikus okok (hegek, ektropium) folytán keletkezett betegségek prognosisa jó. A gyógyítás a betegség foka szerint változik. A vérbőség ellen legjobb a portiot hetenkint egy-két Ízben scarificálni. A scarificatiót hegyes késsel végezzük. Szúrjunk be 5 10 helyen a vérbőség foka szerint, de sohase mélyen, hogy utóvérzést ne okozzunk. Egy alkalommal rendesen egy evőkanálnyi vért bocsássunk ki. A vérzés megszűnte után a hüvelyt öblítsük ki gyenge adstringenssei és tömjük ki jodoformos gaze-zal, vagy tegyünk a méhszáj elé egy tiszta glycerinbe mártott fonalas vattatampont. A tampon 12—24 óráig maradhat a hüvelyen. Eltávolítása után hüvely- fecskendés. Az erosiót és a beteg nyálkahártyát összehúzó vagy edző szerekkel gyógyítsuk. Nagyon erős edzőszert ne használjunk, mert nagy hegesedés maradhat utána. Nagyon jó a chlórzink 2—20% oldata, de használható a lapis (2—10%) esetleg substantiában, formalin (25%) jod-alkohol stb.
