Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kenézy Gyula: Nőgyógyászat
Nőgyógyászat 761 nak fejlődve. A nagy ajkak belső felszíne, meg a kis ajkak takarója hasonlít a nyálkahártyához, mert a hüvely és Bartholini mirigyek váladéka állandóan nedvesen tartja. A külső nemi részek nyirok edényei a combhajlás mirigyeibe nyílnak. B) Belső nemi reszek. 1. A hüvely előre hajlott hártyás cső. A hüvelybemenetnél kezdődik ■■és a külső méhszájig tart. Felső végét a méh hüvelyi része legyűri, úgy, hogy e miatt körülötte boltozat (fornix) keletkezik. Elülső fala ráfekszik a hátulsóra, ezért üregének alakja H betűhöz hasonlít. Nyálkahártyája keresztben ráncos, különösen a hátulsó és elülső fal alsó végén, a bemenettől kezdve 4-5 dm.-nyíre. Ez az erősebben ráncos hely a columna rugarum anterior és posterior. Hátulsó fala hosszabb, tehát a hátulsó boltozat magasabbra nyúlik, mint az elülső. A hüvelyt lapos hám fedi, a mely több rétegű. Ez alatt egy sor hengerhám, majd papillaréteg s a stratum proprium következik. Á str. proprium erős kötőszövet, sok rugalmas rosttal. Submucosa nincs. A muscularis belső gyöngébb, gyűrűszerű és külső, hosszantfutó sejtü rétegből áll. Mindkettő a méh megfelelő izomrétegének a folytatása. Az izom és ■a nyálkhártya közt erősen kifejlődött érfonat (plexus) van. A muscularist laza kötőszövet réteg tartja össze a szomszédos szervekkel. Mirigy a nyálkahártyában csak elvétve lelhető. Egészséges nők hüvelye lúgos váladékot termel, a melyet a benne lakó liiivelybacillus savanyúvá tesz. E lakón kivül lelhető még a hüvely váladékában leukocyta, infusorium és több, néha pathogen bacterium faj. Nyirokedényei az erek mentén haladnak a lágyéki, anirectalis, hypogastricus és iliacus mirigyekhez. 2. A méhnek van legnagyobb tömege a nemi részek közt. Lelapitott körtéhez hasonlít, körülbelül 7 — 8 dm. hosszú. Háromszegletü üreg van benne, a mely élűiről hátrafelé szintén össze van lapítva. Ezért a méhnek elülső és hátulsó fala van. A méli testre és nyakra oszlik. Testének legömbölyített vége a méhfenék (fundus uteri), nyakának a hüvelybe lógó darabja a hüvelyi rósz (portio vaginalis). Ennek a csúcsán van a külső méhszáj (orif. uteri ext.). Olyan nőké, a kik még nem voltak teherben, sima szélű keresztgödör. Azon nők méhének külső szája, a kik már szültek, két ajkú, az ujj hegyét befogadó, sokszor szabálytalan szélű rés. A külső méhszáj a nyakcsatornába vezet, a honnan a belső méhszájon át a méh üregébe juthatni. A méhtestet kivül a hashártya borítja, belül pedig nyálkahártya béleli. Ez a nyakcsatornában ráncos (plica palmata), az üregben sima. A méh főtömege sima izomsejtekből áll. Ezek a nyálka és savós hártya alatt hosszában, a középső legerősebb rétegben pedig gyűrűszerűén futnak a belső körül. A nyak izomzata hasonló elrendezésű, de gyengébb és több közte a kötőszövet. 3 A méhüreg tölcsér forma két sarkától ered a két petevezető. Mindenik 10—12 dm. hosszú, 2 -4 mm. vastag. A méh felől 2 3 dm. távolságig vékony a petevezető, ürege pedig szűk. Ez a rész a pars isthmica. Innen kezdve a has üregében szabadon levő végéig egyenletesen tágul, úgy, hogy nyílása e végén tölcsérszerü. Ez a pars ampullaris. A
